Dixoni delírium
PHILIP DIXON fotográfus a következő gondolattal köszönti az oldalára látogatókat: a
legnagyobb félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk, hanem hogy módfelett
erősek. Nem a sötétség, hanem a fényesség riaszt meg bennünket. Kérdéseket
teszünk föl magunknak: kik vagyunk, hogy briliánsként ragyogjunk? Mégis. Kik
vagyunk, hogy ne? Hitetlenként kicsit játszani semmire sem vezet; amint felszabadulunk saját félelmeink alól, a jelenlétünk úgy szabadít fel másokat
is. S amint hagyjuk szabadon áramlani saját fényünket, úgy teszik majd mások is.
Az
alábbi sorok felett ez áll: Inspiráció mindenkorra. PHILIP DIXON kaliforniai nyaralójának fotói alatt pedig ez: életfilozófiájának nyugodt
lenyomata. Zen és egy kanálnyi afrikai szenvedély keveredik a nomád falak
között, a Fekete Kontinensről zsákmányolt kincsekkel, használati tárgyakkal és
legfőképp: hangulattal. Ami több, mint a beszédes terek puszta csacsogása.
Nota bene: itt tudnék lakni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése