Perfekt porcelán

Szóval anyámnak van egy mondása. Ha a vállalata ügyfélfogadási napjain valaki dühbe gurul és elborul az elméje, a legnegédesebb mosollyal és eleganciával azt javasolja a delikvensnek, szedjen hangyát. Hogy ez mennyire olaj a tűzre, én aztán jól tudom, számtalanszor benyújtotta nekem is indítványát, legutóbb mikor a tehetetlen értetlenségtől dührohamban törtem ki egy eu-s pályázatból, tört-fehérből mandarinra festett vidéki kastély láttán. Anyámnak persze igaza volt, így is tetszik azért valakinek, az a szép jó szín! Szóval anyámnak van egy mondása, nekem pedig számos mellett, egy be nem ismert fétisem, aminek a porcelánok a címzettjei. Odáig vagyok értük. Ha pedig van valami defekt bennük, hát nem is részletezném. Velük álmodom. Ha pedig ismét felzaklatnám magam a kifinomultság ellen elkövetett esztétikai gaztetteken, majd a LA PHILIE Chitins Glanz étkészletéről fogom a hangyákat kapargatni. 

Weekend / Chateau

Úgy érzem, ennek a hétvégének a koncepcióján túl sokat így vasárnap délután már nem fogok tudni változtatni. A jövő hét utolsó két napját azonban, egészen biztosan egy kastélyban fogom tölteni. Ha mást nem, képzeletben. Csontszínű falak között, a franciakert formára kurtított puszpángjairól felszálló, hajnali köd zúgására ébredve. Ó, milyen pazar lenne.   

Diadal, itt

 

Grace Coddington főz. Az interneten. A konyhájába engedett be valami fruskát, nem tudom ki, nem ismerem, de ha hozzám jönne, ide invitálnám. A 18 konyha valamelyikébe.