FŐFOGÁS –-
OLVASNI ÉPP OLYAN STÍLUSOS, MINT CHANELBEN NAPOZNI
- avagy mit olvas a magyar divatélet
„Stílusos műveltnek és tájékozottnak lenni, mind a világ ügyeiben, mind az emberi érzések rengetegében – stílusos tudni és szüntelenül tanulni, stílusos meg nem alkudni mindazzal, amit az élet biztosít számunkra. Hányan mondhatják el magukról, hogy egy párizsi burzsoá palota lakójával cseverésztek, az egyiptomi Királyok völgyének régészeivel találkoztak (és részt vehettek az ásatáson), valamint ott lehettek az ezerötszázas évek háborúiban?
A könyvek ablakot nyitnak egy olyan padlásszobának palatetejére, melybe még a legtörtetőbb, legrafináltabb emberek is felronthatnak, társaikat a hátuk mögé túrva, azonban perspektívájuk szüntelen szélesítése nélkül megrekednek, fennragadnak poros börtönükben.
A könyvek szárnyakat és el nem rabolható látásmódot adnak; az emberi lény origójából ki nem téphető emlékeket – árnyalatokat a humánus lét bonyolultságához. Történhet bármi, ezek az élmények maradnak és gazdagítanak. A kalandregények szórakoztatnak, a korrajzok ismertetnek, a szépirodalmi alkotások tanítanak, a lírai művek betekintést engednek egy olyan érzékeny emberi lélek fókuszába, melynek megismerésére a mindennapokban nincs lehetőségünk.” Részlet az Előszóból
Kedves Olvasók!
Szeretném, ha az idén nyáron nemet mondanátok az igénytelenségre, a szellemi minőségtelenségre – minden olyan látásmódromboló megszokásra, amely nem pozitív irányba tereli a személyiségeteket.
Olvassatok.
17 megszólaló, 29 alkotás. MI ezeket olvassuk. Várom a TI kedvenceiteket is!
Üdvözlettel:
Dávid Máté
Az’Allürista
ANRY SOÓS ÉVA – főszerkesztő, Joy
PILINSZKY JÁNOS ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
„Van egy könyv, aminek lassan húsz éve mindig a közelemben, a kezem ügyében kell lenni. Ez pedig nem más - és ezt te bizonyára nagyon is meg tudod érteni - a Pilinszky összes. Van, hogy hosszú ideig fel sem lapozom, és van olyan időszak, amikor naponta beleolvasok. Mostanában amúgy inkább spirituális témákkal foglakozó könyveket olvasok szívesen. De nyaranta, ha van egy kis lehetőségem az elvonulásra, szeretek elmerülni Csehov drámáinak világában.”
REGŐS ADRIENN – divatblogger, Annen
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
"Tudom, hogy a többség bizonyára egy "csajos" könyvajánlóra számít tőlem, ismervén a blogunkat az ANNENN-t. Akik erre számítanak, azoknak most csalódást kell okozzak, mert egy biztos, "csajos" az nem lesz, de felettébb szórakoztató. Kedvencen gondolkodva, egy olyan ugrott be, amelynek elolvasása után azonnal azt éreztem, újra és újra el szeretném olvasni. A könyv pedig nem más, mint Kurt Vonnegut: A hazátlan ember című alkotása. Szeretem a könyv személyes, közvetlen hangvételét, Vonnegut burkolt szókimondását és természetesen fanyar humorát. "Az evolúció elképesztően kreatív! Neki köszönhetjük a zsiráfokat."
ZÓLYOMI ZSOLT – parfümőr
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
„Könnyed olvasmánynak nehéz, de ez a regény egy igazi francia intellektuális élmény” mondja Zsolt, aki egy strassbourgi plasztikai sebész vance-i magánvillájában tett nyaralás során akadt egészen véletlenül a „L'élégance du hérisson” a kezébe. „A történet egy nagypolgári család meg nem értett, koravén, zseni kislányáról szól, aki annyira okos, hogy nagyon korán rájön a felnőtt élet totális értelmetlenségére, és teljes természetességgel elhatározza, hogy ebben ő márpedig nem vesz részt, mégpedig úgy, hogy a 13 éves születésnapján diszkréten öngyilkos lesz.”
A kislány időközben összebarátkozik egy párizsi magánpalota kivénhedt házmesterasszonyával, aki rejtélyes életmódot folytat - a sorozatnéző, dagadtmacskás özvegyasszony álarca mögött egy kifinomult műélvező, filozófiai eszmefuttásokat olvasó komolyzene-rajongó lakozik.
„A két hölgy és a házba frissen beköltöző furcsa idegen, egy idősebb japán úriember finoman kifejlő, véletlen találkozása és összebarátkozásának békésen drámai története ez a könyv, de még inkább szól az én szívemnek oly kedves dolgokról, mint az igazi találkozások, barátságok és szerelmek kívülről meglepő, és érthetetlen voltáról. A látszat és a bölcsesség humánus elrejtéséről, a sznobizmus arroganciájának baromságáról, és a társadalmi osztályokon átívelő igaz emberi kapcsolatokról.”
SZEGEDI KATA – divattervező
Michael Ende: Végtelen Történet
„Legkedvesebb könyvem Michael Ende Végtelen Története, még gyerekkoromban bukkantam rá, és azóta számtalanszor, újraolvastam, illetve beleolvastam. Azt szeretem benne a legjobban, hogy egy teljesen új világot teremtett, olyat, ahova mindenki el szeretne egyszer jutni, hiszen Fantázia lehet a legtökéletesebb hely az egész világon. Az olyan álmodozó típusú embereknek, mint én, a legjobb választás.”
VAJDA MÁLYI ZSUZSA – főszerkesztő, Fashion Guide
Lion Feuchtwanger : Jud Süss
„Sokáig gondolkoztam azon, hogy valójában melyik könyv volt rám tényleg, igazán nagy és meghatározó hatással az életem során. Mivel az abszolút "írói favoritom" Szerb Antal, akit ahogy ma szokás mondani: bárhol, bármikor. Így már majdnem írtam is, hogy Utas és holdvilág, Szerelem a palackban... Imádom. De nagy hatással voltak rám az új orosz irodalom képviselői és olyan izgalmas nagyságok is, mint Vargas Llosa. Most akkor melyik is?
Aztán addig gondolkoztam, míg teljesen egyértelműen eszembe jutott... Hiszen mégis volt egy mindennél sokkal erősebb és megrázóbb hatású mű az olvasmányaimban, mégpedig Lion Feuchtwanger : Jud Süss című klasszikus regénye. A 18.században játszódó történet, amelyben az író, a félelmetes, elképesztő hatalommal bíró gazdag és kihívóan okos Josef Süss Oppenheimer összetett személyiségén keresztül mutatja be számunkra a jellegzetes zsidó sorsot, ugyanakkor ezt a nagy és felforgató századot is. Számomra minden szempontból ragyogó ez a könyv. Ismerve az író életútját és az elképesztő tudást és géniuszát, ami emberi szempontból is minden sorából megmutatkozik, egyszerűen lángelmének tartottam akkor is és ma is.
Igazán méltó kortársa Thomas Mannak és Brech-tnek, akik úgyszintén a "látni tudók" körébe tartoztak. Komoly fordulópontot jelentett az én életemben és meghatározója a mai gondolkodásomnak is. Nagyszerű és érzékeny mű, mely elképesztő tanulságokat rejt.
Mindenkinek csak ajánlhatom!”
BUJDOSÓ BIANKA – divatblogger, OurFashion
Arthur Koestler: Sötétség délben
„Koestler a 20. század egyik legnagyobb vihart kavaró könyvével állt elő 1940-ben. Úgy gondolom, hogy hatása miatt ez egy kötelező olvasmány. Remek könyv annak is, aki csak a felszínt érti meg a regényből és végizgulja Rubasov koncepciós pereit és jogi procedúráit, de még csodálatosabb mű annak, aki megérti a felszín alatti üzeneteket, akit szintén elindít azon az úton, hogy a saját sötétségéből kilépjen. A hihetetlenül mély lélekrajzok segítenek az olvasónak a saját önismertében is és talán ezért volt számomra meghatározó ez a könyv, és így lett a mai napig a kedvencem.”
HARASZTI EDINA – főszerkesztő, Flair, H.O.M.E.
Arthur Phillips: Az egyiptológus
„Zseniális alkotás – én nem is tudom, hogy lehet ilyen fiatalon ennyi tudományra szert tenni.
A cselekmény egyik kedvenc korszakom, a '20-as évek elején játszódik, Tutanhamon sírjának felfedezése közben. Sivatagi utazás, régészeti feltárás, háborús konspiráció és több kontinenst is átszelő nyomozás közben a főszereplő, aki egyben önmaga karikatúrája, egy másik, rejtélyes király sírját keresi. A több szálon és idősíkon mozgó történet teljesen szokatlan módon oldódik meg, és fény derül arra is, hogy kicsoda a titokzatos Trilipush...
Az egyébként finom humorral és rendkívüll intelligens iróniával fűszerezett mű üzenete számomra többek között az, hogy a hírnév utáni vágyódás, az újdonság utáni hajsza nem emberfeletti, hanem embertelen cselekedetekre kárhoztat. (vagyis az önmagunkon való felülemelkedés nem önmagunk (véres) legyőzésével egyenlő. Nagyon klassz könyv, ajánlom mindenkinek, aki kellő humorérzékkel felszerelt, szereti a kalandregényeket és egyben a lélektani műveket.”
RAJNAI REBEKA – divatblogger, Larinne
Mika Waltari – Az emberiség ellenségei
„Nagy kedvenceim a történelmi regények, a finn Mika Waltari-tól pedig már több könyvet is olvastam” – éppen ezért választotta Rebeka az egyik művét, mely bár nem a legrövidebb nyári olvasmányok egyike, mégis roppant cselekmények, amolyan letehetetlen fajta. ”Van benne minden – oroszlánvadászat, nagy szerelmek, őrült Néró, égő Róma, keresztényüldözés… Mindez pedig a főhős, a római Minutus enyhén ironikus elbeszélésében, akivel bejárhatjuk az egész római birodalmat, Britanniától Görögországig. Elolvasásra érdemes.”
HENGER DÓRA – street style fotós, társalapító, OurStyle (www.ourstyle.hu)
Aldous Huxley: Szep új világ
„Arra a regényre esett a választásom, amit mar sok-sok éve olvastam, de mégis gyakran eszembe jut, és a róla alkotott véleményem folyamatosan változik.
Az író által megálmodott jövő egy érzelmileg steril világ. Tizenéves koromban szinte nem értettem, miért mondja mindenki, hogy ez egy disztópia. Hat nem egy tökéletes megoldást kínál minden gondunk-bajunkra? Nem pont az érzelmi kötődéseink okozzák a legtöbb szenvedést nekünk?
Ebben a világban nincs család, nincs szerelem, házasság. Nincs ambíció, hiszen éppen annyi intelligenciát kap mindenki születésekor, amennyire szüksége lesz élete folyamán, nincs betegség, és öregség. A halától sem fél senki, csak békésen elalszanak egy erre a célra kialakított "moziban". Ha mégis valaki nem erezné magát jól, van egy drog, ami szépen eltompítja a rossz érzéseket, és maris minden rendben van. Ez jól hangzik nem?
Csak egy probléma van. Pont azért vagyunk emberek, mert nem nyugszunk bele a "tulajdonképpen jóba". Nekünk mindig kicsit jobb kell, vagy csak kicsit más, mint ami van. (Ha az evolúcióban hiszünk, akkor logikus, hogy az ilyen egyedek maradtak fenn inkább.)
Ez a regényben is megjelenik, bár tragédiával is végződik. Közben én is rájöttem, hogy érzelmek nélkül nincs értelme élni. Meg akkor is, ha ez azt jelenti, hogy szenvedés is lesz, nem csak boldogság, de mégis így van igazán értelme az életnek. Az érzelmek hajtják előre a világot, amiatt csinálunk mindenféle őrültséget. A sok erős érzelem nélkül nem lenne energiánk nagy változásokat létrehozni, a fejlődés megszűnne. Ez persze a Huxley-i világnak mar nem is célja igazán, hiszen, úgy ahogy van, "tökéletes". Majdnem, mint a Matrixban itt is "alszanak" az emberek. Vajon jobb aludni, vagy inkább ébredjünk fel?”
LENDVAI LILLA – szabadúszó stylist
SOPHIE MARCEAU: APRÓ HAZUGSÁGOK
„Egy használt könyvesboltban pillantottam meg” – meséli Lilla, aki első ránézésre ügyet sem vetett a nagyjából száz oldalas könyvre, azonban mivel „Sophie Marceau ugye, mint mindenkinek, nekem is a szívem csücske” így adott az ajánlónak egy esélyt.
„A hátoldalon lévő kegyes és átformált hazugságokról, valamint igazságokról szóló nőies, kacér filozofálás, főleg az utolsó pár mondat meggyőzött. - Azt mondjak, hogy nem jól ismerem magam. De mi van egyáltalán tudnivaló? Nap, mint nap több milliárdnyi új atomot lélegzem be. Meg a verőfényben is azt kérdezem magamtól: ki is vagyok? - És ez a személyes érzelmeket a legintimebb módon közlő, gyönyörű metaforákkal megragadó, az élet értelmet kereső merengéssel és a színésznő szívének és fejének gondolatait elmesélő könyv az egyik kedvencem lett. Bárhol kinyitható, barmikor újraolvasató, a gyönyörű szavak ugyanazt a fennkölt érzést és élményt adjak mindenkor.
VASS VIRÁG – újságíró, író
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
„Az előttünk álló "forró, merengő hónapokra" Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene című regényét ajánlom. Az írónő az egyik oka, hogy figyelni kezdtem a mai indiai nőkre, akik egyszerre hordozzák sorsukban dédanyáink és a mi női élettapasztalatainkat. A gyönyörű, kétgyerekes Ammu története megrázóan mesél a törvényekről, amelyek előírják egy asszony számára, hogy kit kell szeretnie. És hogyan.
És mennyire.
Az álomszerű, puzzle-ként összeálló történet, a finom, játékos stílus és érzéki próza életre szóló olvasmányélmény. Kihagyhatatlan.”
KISS TIBI – divattervező, Je Suis Belle
Mika Waltari: Mikael; Mikael Hakim
„Két éve nyáron nagyon rákaptam Mika Waltari két kétkötetes művére. Az egyik a Mikael a másik pedig a Mikael Hakim” – mondja Tibi. ”Mindkettő az 1500-as évek első harminc évében játszódik, nagyon izgalmas és nem lehet abbahagyni. A Mikael Hakim pedig azonnali vágyat ébreszt benned, hogy elutazz a földközi-tengeri arab világ valamely turistáktól elzárt részére.”
KISS IMOLA – divatújságíró
TÓTH KRISZTINA – VONALKÓD (novellagyűjtemény)
„Bármikor szívesen előveszem” mondja Imola, aki már rengeteg barátjának ajándékozta a novelláskötetet, többek között sokrétűsége miatt. „Mindenki maga dönti el, hogy számára a történetek között van-e kapocs (én szinte regényként olvastam az egészet), vagy hogy egyben olvassa-e el, vagy csak elő-előveszi, össze-vissza. Nagyon szeretem a nyelvezetét is, egyszerű, de hatásos képeket használ, tényleg olvastatja magát és, amit még kiemelnék, hogy nagyon pontosan megfog két alapélményt, amitől az egészet igazán a magaménak érzem: a női lét, mint olyan (de itt sincs semmi sziruposság), illetve a kelet-európaiság élményét. Egyébként mostanában fog megjelenni az újabb novellagyűjteménye, nagyon várom már.”
SZŰCS PÉTER – vezető szerkesztő, Marie Claire
Yann Martel: Pi élete
„Azért ajánlom, mert kedvet ad az élethez, a küzdelemhez és a hithez. Azért, mert annyira inspiráló, hogy a könyv elolvasása után az ember vagy útra kel, vagy hozzálát, hogy megírja a saját könyvét. Én már legalább tíz embernek kölcsönadtam, és mindenki visszahozta, hogy elolvasás után megvegye a saját példányát, amit aztán ő is kölcsönadhat. Yann Martel egy olyan fiú történetét meséli el, aki egyszerre hindu, moszlim és keresztény. Óriási kaland. Letehetetlen könyv, elfeledhetetlen történet.”
KICZING ATTILA – divatblogger, HeStyle
Alan Bennett: A királynő olvas
„Valahogy mindig is kiemelt érdeklődéssel, már-már rajongással viszonyultam a brit monarchia történetéhez és annak tagjaihoz” - meséli Attila, akinek egy olyan könyv akadt a kezébe, mely a könyvekről szól. „Alan Bennett kedves története II.Erzsébet brit uralkodó egy különös véletlennek köszönhetően kialakuló olvasási szenvedélyét mutatja be roppant szórakoztató keretek között. Persze azért sokkal többről van itt szó, mint holmi hobbiról: a könyvfüggőségnek köszönhetően az olvasó megismerheti a Királynő egy másik, a protokoll szabályainak betartásától és az elvárt távolságtartástól merőben eltérő énjét, valamint azt, hogy az irodalom milyen nagy hatással lehet egy ember életére. Kedves, szórakoztató kötet, ami a barátaim többségét és engem már elbűvölt, így bátran ajánlom mindenkinek.”
LIPTAI LÍVIA – főszerkesztő, Elle
„A kedvenc élvezeti szerek”
„A jó könyv olyan, mint a drog: nem tudod letenni, egy másik világba repít és megváltoztatja az életed. Éppen ezért nagyon nem mindegy, milyen minőséget választunk. Az én kedvenc élvezeti szereim (nem sorrendben) a következők:
Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai
Ez a regény azért zseniális, mert úgy ránt magával egy ismeretlen világba, hogy közben mégis kényelmetlenül kívülálló marad az ember. Egy biztos, életre szóló élmény, mert amióta olvastam nem akarok sem gazdag, sem mindenáron szép lenni- ez a hozzáállás pedig elég sok terhet levesz az ember válláról (két nyomasztó és garantáltan boldogtalanná tevő életcél kilőve).
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Aki ismeri Schopenhauer életfilozófiáját (és ki ne ismerné? benne élünk), az biztosan szabadulni akar tőle. Ne ijedjen meg senki a fülszövegtől (egy idős pszichológus a halálra készülve felkeresi régi pacienseit), mert bármilyen mélyponton is legyen, ez a könyv visszaadja az élet értelmébe vetett hitét.
Ellisen és Yalomon kívül még négy must have íróm van, akiktől/akikről ha bármi megjelenik, azonnal be kell szereznem: Tom Wolfe, Nick Hornby, Nabokov és Tolsztoj. Mivel mostanában egyikük sem túl aktív, pótszer gyanánt Kathryn Stockett: A segítség című könyvét olvasom. A regény a hatvanas évek Amerikájában játszódik, a fekete polgárjogi mozgalom idején. Jó sztori, izgalmas, friss hang- nem véletlenül vezette hónapokon át a sikerlistákat több országban is.”
TÓTH ANDRÁS – divattervező, USE
Salman Rushdie: Sátáni Versek
„ Egyik New York-i utam során találtam rá a könyvre Christopher Bollen könyvespolcán.
’Have you read it?’ - kérdezte Chris.
’No’ -válaszoltam
’You should read that book.’
Majdnem egy évembe telt mire sikerült szereznem egy példányt a könyvből, aminek névtelen a kiadója, az író fejére pedig vérdíjat tűztek a muszlim vallású országokban.
A közel 700 oldalas művet Mohamed próféta azonos című versgyűjteménye inspirálta. "Minden, ami a Koránból kimaradt", fogalmazhatnánk így is...
Rushdie elítéli a szélsőséges muszlim nézeteket, a vallás dicső zászlajába bújtatott politikai terrort, az Isten nevében gyilkoló fanatikusokat. Bemutatja a keleti és nyugati világ ellentmondásokkal tarkított kapcsolatát, miközben rávilágít, hogy a jó és a rossz örök harcát képtelenség objektív szemszögből vizsgálni, mert sokkal árnyaltabbak és szövevényesebbek ezek a viszonyok annál, minthogy mindent két csoportba soroljunk...
A nem éppen habkönnyű történeteket, az idő folytonosságát megszakító, jelen és múlt között ugráló gondolatvezetés tesz még izgalmasabbá. Arról nem is beszélve, hogy egyes szereplők könyvbéli haláluk után is szerves részei maradnak a cselekménynek.
Izgalmas és megrendítő olvasmány, ízig-vérig XX. századi mágikus realista regény.
’Levegő teremtmények vagyunk, Álmokban gyökerezünk, Miképp a felhők, azonképpen, Reptünkben újjászületünk, isten veletek!’ ”