Oud Immortel

A parfümretalálás kálváriája.

montázs, saját

Hogy melyik a kedvenc illatom? Mikor tavaszi zápor oltja ki a lángoló fahasábot – fogalmaztam meg elfátyolosodott tekintettel a választ ZÓLYOMI ZSOLT kérdésére, aki az egyetlen magyar „Le Nez”-ként vezetett be pár évvel ezelőtt a LUXUSPARFÜMÖK misztikus és bódító világába. Inspiráló utazásra indultam akkor, s indulok a mai napig, mikor a parfümömet használom.

Csürhe & SZAKÉRTELEM - avagy a szépérzéki retardáltképzés Magyarországon

Franciaországban, ha az ember kimegy a legkisebb városnak is a főterére, és megkérdezi az utca emberét tudja-e ki volt Coco Chanelazt feleli igen. Itthon a helyzet siralmas lenne.

Magyarországon, többek között a szocializmusnak köszönhetően nincs kultúrája a divatnak. Az emberek öltöznek persze, de hatalmas százalékuk pusztán funkcionális szempontoktól vezérelve, nem pedig azért, hogy kifejezzék a személyiségüket.
„Annyit érsz, amennyiért eladod magad” tartja az egyik HR-es barátom. Már pedig a jól kiválasztott ruházat, egy jó imidzs eladhatóvá teszi az embert.

A probléma szálai a média kezében futnak össze. A roppant satuban sínylődő magyar divatélet nem tehet semmit addig, míg a média el nem kezd foglalkozni a minőségi divatot képviselő emberekkel. Franciaországban rendszeres vendégük a TV társaságoknak a Vogue szerkesztőcsapata, a nemzet legnagyobb tervezői – Lagerfeldtől Gaultier-ig – és igyekszenek minél több összeállítást készíteni a divathetekről.

Itthon mi a helyzet? Az állami adók a Duna kivételével elkerülik a témát – bár a Duna Tv is jobban tenné… - ahol azonban megjelenik, ott olyan alantas, álszent és undorító módon foglalkoznak vele a szakmailag felkészületlen műsorvezető parasztok, hogy az embernek a gyomra forog tőle. A vendégek 3. osztályú sztájlisztok, ruhavarratónők és ruhavarrató„férfiak” akikre a tervező szó a szakmára nézve sértés. A divatheteket és trendeket kurvák ruhatárán keresztül mutatják be, amely funkciója az embert szexuális cikké változtatni.

Így aztán maximálisan érthető, hogy a dicső magyarság – aki megtanította Európát normálisan lovagolni és főzni – miért öltözik csürhe módjára és utasítja el a szakértői véleményt és gülled ki a szeme, amikor a Marie Claire oldalain valódi stílust lát.
Érthető, hogy miért jut mindenki eszébe a stylist szó kiejtése esetén egy olyan kretén, aki utazási ügynökből lett stájliszt - aki szorítókötésekkel „javít” a nők önbecsülésén.


Kivételesen a média egy normális anyagot hozott össze Zólyomi Zsoltról. Kivételesen.
Az ilyen adásokkal lehetne igazán okítani a magyar közönséget, megtanítani a minőségre, emelni a szellemi színvonalát.

Azonban főműsoridőben marad Maunika és Győzike. Amire igény van.
Nekünk pedig a Youtube, Mademoiselle Agnes legújabb kalandjaival.
(Hogy nekünk miért nincs egy ilyen belevaló asszonyunk?)

Jó Holnapot!

Az'Allürista

A saját orra után megy

(Adaptáció a magyar Marie Clair Randevú sorozatából, Winkler "csoda" Nóra tolmácsolásában. Trunkó Bálint aprócska fotója, Békefi Zsóka alapozója és szakértelme.)

Zólyomi Zsolt az egyetlen orr, vagyis parfümőr Magyarországon. Versailles-ban, a luxuskozmetikumok világhírű francia iskolájában végezte el a Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát. Azóta készíti saját parfümkreációit.

Becsukott szemmel állok, és az orrom előtt elhuzigált papírcsík illatáról meg kell mondanom, mi jut eszembe. Van, amelyik olyan, mintha csíkos napernyő alatt a tengerparton figyelnéd a szelet, van, amelyik a töppedő szőlőszemeké, van, amelyik a még meleg sütemény illata, ahogy a vaníliás cukor szálldos rajta, és volt egy, amelyet hosszasan szagolgattam, mire beugrott, hogy mire emlékeztet. A Szerb utcai ortodox templomban érezni ezt a sűrű nedvességet, ahogy a tömjén már beivódott a fába. „Jó! – mondja Zsolt –, ennek Éjféli mise a neve.” Odavagyok. „Ezeket az illatokat és azokat az alapanyagokat, amelyekből saját parfümöket keverek, nem lehet egy napon említeni a mindenki által ismert kölnikkel – folytatja. – Az alapanyagárak mutatják a legjobban az arányt: 130 euró az alja, és 150 ezer a teteje.” Zsolt már kiskorában élénken szaglászott, de csak később jött rá, hogy ez több egy szokásnál. Azt mondja, ma már bárkiről „le tudja kapcsolni” a parfümjét, és képes az alatta lévő igazi, saját testillatát megérezni. Ezt elég zavarba ejtő hallani, hiszen más szagunk van, ha éppen szerelmesek vagyunk, izgulunk, vagy ha bánt valami. Zsolt bizalmasan kezeli a megérzéseit. Amikor személyre szóló parfümöt kever, hónapokon át tartó folyamat veszi kezdetét. Az illattanácsadás jóval rövidebb. „Általában kitöltetek egy tesztet, de ez csak időhúzás. Amíg válaszolnak, figyelem, szagolgatom őket, szinte mindegy is, mit felelnek a kérdésekre. A feleségeiket küldő férjek persze aggódva kérdezik, milyen közelről fogom körülszaglászni az asszonyukat” – mondja nevetve. Az illatok komplex emlékeket hoznak vissza, gondoljunk csak a nagyszüleink lakására vagy az első szerelmünk illatára. „A szagemlékek az agyban ott tárolódnak, ahol az anya-gyerek kapcsolat, az érzelmek vagy a szexualitás, és ahol a hosszú távú memória is »bekapcsol«. Szoktam járni idősek otthonába. Olyan illatokat szagoltatok az ott élőkkel, mint például az istállóé vagy a rozsdás vödörben álló vízé. Minap egy 103 éves bácsinak megelevenedett egy hároméves kori emléke. Ez testvérek között is százévnyi idő. A gondozóik ilyenkor fontos információkat tudnak meg róluk.” Létezik fájdalomcsillapító illatkeverék is, amely a fogászatban jön jól, de arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha karácsonykor csak szagolgatnánk egy bejglikeveréket ahelyett, hogy négy rudat megennénk naponta, sajnos azt mondta: a gyomrot nem lehet becsapni.

6 perc színvonal

A minap, az egyik nagyon kedves barátom volt olyan kedves, hogy belinkelje ezt a videót. (Nem csúfítanám vele az oldalt – egyszerűen utálom, amikor szanaszét húzza a képet, egy művészi értékekben nem igazán fürdő videó.) Katt.

Remélem mindenki mostanra már megnézte, mert már másodszor írom át a bejegyzést, csak hogy úri formát öltsön.

Én világ életemben meg voltam győződve arról, hogy a Mokka, egy színvonalas és értelmes műsor, arról nem is beszélve, hogy Demcsák Zsuzsa és Vujity Tvrtko totálisan felkészült, szakképzett és értelmes riporterek. (Mondjuk a művészet pártolásáról nem is beszélve.)

Ezzel szemben, ez a két idétlen majom olyan hangon és stílusban beszél Zólyomi Zsolttal, mintha a Nyugati téri aluljáróban, egy kartondoboz tetején álló parfümök között turkálnának és alkudoznának. (Természetesen a doboz tetején „Gucccsi”, „Dolcse” és „Donná Kárány” áll, a doboz oldalán ízléses filctollfelirat „ELADÓ”.)

Azt már meg sem említem, hogy a műsor komolysága annyit sugall, hogy lusták voltak beszúrni egy reklámot és helyette felvettek egy alapjáraton is gáz backstage felvételt, egészen véletlenül, ami egy még nagyobb, kolosszális hiba miatt adásba került. (Az meg már csak a hab a tortán, amit a legelején mond Tvrtko „Ha van egy milliós kosztüm, akkor fel mernéd-e húzni, Úristen elszakítja a ruhádat, és az már önmagában nagy kár”. – Hát kösz. Még egy gyöngyszem – elszemezgetek én itt… - „Mondd az árát, mondd az árát!”, és nálam az abszolút befutó kérdés: „Van olyan társadalmi réteg, akiket ez irritál?”.

Kész. GÁZ.

Van szerencsém, azonban, Zsoltot személyesen, egészen közelről ismerni (az egészen közel alatt, az 1 méter távolságot értem) és nem is olyan régen azt mondta, hogy ha Őt meghívnánk a Vacsoracsatába, vagy a Hal a tortánba, akkor abszolút azt érezné, hogy egyáltalán nem veszik komolyan, a munkája semmit sem ér és, hogy Ő is egy celeb lett. 

Levonva a konzekvenciát, így 21.59-kor csak annyit tudok mondani, hogy aki teheti, látogasson el a Cukor utcai üzletébe, vagy a Deák Ferenc utcába (Le Parfum üzletek) és győződjön meg Maga, a személyre szabott parfümök varázsával. Valamint, ne csak azért emelje le őket a polcról 10 újjal, lassított felvételben, mert igazán drága… …hanem mert olyan eszmei értéke van, amit így… nehéz lenne elmagyarázni.

 Jó holnapot!

Az Allürista.