Sikkről, stílusról - spiritusszal. Bio, Kontakt, Jegyzet, Fenomén, Objet de l'Obsession, C'est l'Allure.


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nanushka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nanushka. Összes bejegyzés megjelenítése

2012/04/17

Növekvő Nanushka

INTERJÚ 

SÁNDOR SZANDRA A VÁLTOZÁSOKRÓL
_____________________________

SÁNDOR SZANDRA, AZAZ NANUSHKA - FOTÓ: PERLAKI MÁRTON
Még ha valaki nem is ült a PIARISTA-HÁZBAN felállított padokon csütörtökön, s hallgatta az ősz-téli, valamint a tavasz-nyári kollekciók közötti bejelentéseket, a hír mára már az egész magyar divatvilágot körbejárta: a PORTFOLION ZRT. jelentős mennyiségű összeget fektet be a NANUSHKA márka építésébe, valamint tulajdonosi kölcsönkeretet is biztosít számára - ez összesen 2 600 000 dollár. 
A hír nyilvánvalóan egy hosszú pályázati folyamat végeredménye, hiszen mindazok a magyar divatmárkák, amelyek komolyan foglalkoztak a kereskedelemmel és eljutottak a márkaépítés professzionális szintjére, már egy ideje elkezdtek ANGYALBEFEKTETŐKET keresni. Azonban a magyar divatot eddig nem tekintették lehetséges és befektetésre alkalmas ágazatnak, inkább az internet, a telekommunikáció, illetve egyéb specifikus területeken keresgéltek. SÁNDOR SZANDRÁNAK ez mégis elsőként sikerült.  

Hogyan kezdtetek neki és milyen kritériumoknak kellett megfelelni ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak egy divatmárkával?
             Már 2011 elején elkezdtünk aktívan befektetőt keresni, és pár sikertelen próbálkozás után egy ismerősöm, aki szintén a PortfoLionnal tárgyalt a saját cégük kapcsán, felajánlotta, hogy összehoz egy találkozót, hátha mutatnak némi érdeklődést. Tekintve, hogy a PortfoLion első 9 befektetése mind a hagyományosabb bio-tech és IT cég volt, ezért abszolút nyitott volt egy más iparágból érkező vállalkozásra.
            Persze ez önmagában nem volt elegendő, le kellett tennünk egy 5 éves tervet, ami nem kis munkával járt, jogi és pénzügyi átvilágításon ment át a cég, és így, 6 hónapnyi előkészítő munka után kezdtük csak a végső megállapodást írni.
Nyílván fontos megfelelni bizonyos megszokott kritériumoknak, a PortfoLion például preferálja az olyan cégeket, akik exportra termelnek, nem pedig a hazai piacra, de szerintem fontosabb volt, hogy látták, lelkesek vagyunk, képesek megfelelni az elvárásoknak, feltaláljuk magunkat és szembe nézünk a problémákkal. A legelső találkozón világosan megmondtuk, hogy a sikerek mellett mik a problémák, hibák. Látták viszont, hogy relatív kevés pénzből is képesek vagyunk például létrehozni egy olyan ideiglenes boltot, aminek híre aztán bejárta a webet. Tehát szerintem a hozzáállásunk kárpótolta a PortfoLiont a kockázatért. 
Egy családi/baráti céget hirtelen idegenek vesznek a kezükbe – a budai kisvállalkozásból lett, sokak által kedvelt és trendi Nanushka (akár) világmárkává is válhat. Hatalmas lépés ez. Mint a márka alapítója, hogyan viszonyulsz a kialakult helyzethez?
           Világosan kell látni, hogy nem erről van szó. A PortfoLion kisebbségi tulajdonos lesz a Nanushkában és mint kreatív igazgató továbbra is teljes mértékben én határozhatom meg a márka arculatának alakulását. A (Oszkó) Péterék olyan területeken élveznek nagyobb befolyást, ahol szükséges is – nincsen cégvezetési tapasztalatom, nem tudom, hogy mire kell odafigyelni, miközben egy cég növekszik. Ez meg is látszik az utóbbi pár évünkön.Ám ha még világmárkává is válna a Nanushka, akkor sem szabad, hogy elveszítse a báját, ‘edgy’ jellegét. Az, hogy több emberhez juthat el a márka, miért látszódna meg a kollekciókon?
           Másrészről a Nanushka mindig is egy réteghez fog szólni, nem félek attól, hogy elcsépeltté válna. A külföldi piacokon létező contemporary szegmensben levő márkák ereje pontosan abban rejlik - a Zarával vagy H&M-el szemben - hogy egyedi világot teremtenek. A Nanushka eddigi sikere is ennek köszönhető, tehát senkinek sem érdeke, hogy ezt felhígítsuk, sőt, szerintem még hangsúlyosabbá kell tenni az értékeinket a kommunikációnkban, például azt, hogy magyar márka vagyunk.
„A befektetésnek köszönhetően nemzetközi szinten is elismertté válhat a márka." Mit jelent mindez egészen pontosan? Hogyan tervezitek a terjeszkedést?
           Főként az amerikai és japán piacokon fogunk eleinte agresszívan terjeszkedni, de a fő nyugat-európai és közel-keleti piacokat sem fogjuk hanyagolni. Ezt célzott kommunikációval és értékesítési kapcsolatok építésével fogjuk elérni, reméljük látványos eredményekkel.
A nemzetközi kommunikációban lesz-e jelentősége annak, hogy ez egy magyar divatmárka? 
           Abszolút. Meglepő, és szerintem sokan alábecsülik ennek az erejét, főleg Amerikában. Eddig is fontos része volt a sikerünknek, de nem volt eléggé átgondolt. Szeretnénk sokkal tudatosabban kommunikálni, hogy ez egy budapesti székhelyű, alapjaiban magyar márka.
           Ami a kollekciókat illeti, szeretek magyar motívumokat használni. Ha népi, etnikus inspirációt keresek először mindig a magyarhoz nyúlok, abban keresgélek. Most az SS12 kollekcióba is terveztünk egy textil mintát, ami szinte csak magyar motívumokból tevődik össze.
Most, hogy a cégvezetést megbízott szakemberek végzik majd, nem félsz, hogy a tervezői stílusod, ötleteid alárendelődnek szigorúan a piaci igényeknek a nyereség érdekében? Mennyire vagy befolyásolható a tervezést illetően, mekkora az tervezői autonómiád?

           „Szerencsére” elég makacs, ragaszkodó természettel áldott meg a sors, úgyhogy nem viselem jól, ha valami az elveimmel, ösztöneimmel ellenkezik. A PortfoLion világosan látja, hogy ez egy kreatív iparág, és ha én, mint kreatív igazgató és tervező elégedetlen vagyok, akkor ez azonnal meg fog látszani a munkám színvonalán. Ennek megfelelően alakítottuk ki az új cégstruktúrát, amiben nyugodt vagyok a mozgásteremet illetően.
Az eddigi metódussal szemben (a tőkeinjekciónak köszönhetően) fog-e változni a gyártási folyamat? Növekedni fog-e a műhely a márkával, a foglalkoztatottak száma, vagy bérmunkában gondolkodtok? 
           A cég pár fővel fog bővülni, de nem jelentősen. A mintakollekciót továbbra is Budapesten készítjük, házon belül. Viszont az elmúlt év tapasztalatai alapján úgy látom, hogy a gyártást nagyrészt Magyarországon fogjuk végezni, külsős varrodákban.
Fog változni a nanushka-lány? Stílusára mennyire fog kihatni a márkaevolúció?
           A nanushka-lány mindig annyira változik, amennyire én változom. Most minden téren nagy fordulóponton van az életem, úgyhogy nem lepődnék meg, ha változnék én is, és ezáltal a márka is. 
Budáról a Deák Ferenc utcába költözik a Nanushka.  Milyen változtatásokat tesztek a BETA Store-hoz képest a saját üzlet kialakításában?
           Megtartjuk a BETA Store belső kialakítását, csak szebben kidolgozzuk, tartósabb megoldásokkal. Az iroda kialakításánál az egyszerűségre törekedtünk, mert biztos, hogy változnak majd az igényeink a következő 6-12 hónapban.
Lesz külföldön saját üzlet, vagy csak viszonteladókban gondolkodtok?
           Van tervünk külföldi bolt nyitásra, de ez még a jövő zenéje. Előbb a viszonteladói hálózatot szeretnénk erősíteni.
Az expanzió miképp fog a termékek skálájára hatni? Tervezitek-e a ruhákat és az eddigi alapvető kiegészítők kiegészítését, mondjuk komolyabb ékszerekkel, napszemüveggel, cipőkkel, stb...
          Ezt alapvetően a kereslet fogja meghatározni. Vannak terveim a kiegészítőink gyarapítására, esetleg kollaborációkra, de ahhoz még nőnünk kell. A Nanushka hazai mértékkel sikeres márkának számíthat, ám még erősödnünk kell bizonyos álmaim megvalósításához.
Hol látod magad és a Nanushka márkát az üzleti terv sikeres megvalósítása végén?
           Még pontosan nem látom, de szeretném, ha addigra a márka egy stabil, erős és színvonalas viszonteladói hálózattal rendelkezne és egy jól ismert, hiteles márka lenne a főbb divatpiacokon.


Dávid Máté

2012/03/14

Púderes markok fogságában

KRITIKA/TESZT 

Photobucket Photobucket

Photobucket Photobucket


Photobucket
NATURÁLIS EKLEKTIKA - Sándor Szandra 2011/2012-es ősz-téli Nanushka kollekciója 
megszokottan púderes és bájos, de vajon egzotikus kulcsdarabjain túl izgalmasabb-e, 
mint a divat kategóriában Az Év Üzlete díjra jelölt üzlete? Fotó: Bujnovszky Tamás


                               Olyannyira hívogató, hogyha az ötödik kerületi önkormányzat nem helyeztetett volna ki padokat a Deák Ferenc utcában, állítom: sámlival a vállamon cirkálnék keresztül a városon, hogy tábort verve révedhessek a hömpölygő turistatömegen keresztül az ívelt sárgaréz üvegportál mögé, a Nanushka Beta Store mézes, menedéket adó sátortorkába.
Arculatában és kialakításában tagadhatatlanul igényes, artisztikusan természet-közeli a maga szofisztikáltan hívogató és bódító, púderesen, de korántsem émelyítő báján. Csalogat, akárcsak a márka maga, melynek naiv és naturális esztétikáját, lezser és elégikus filozófiáját a belsőépítész-kvintett (Balo Dániel, Dobos Zsófi, Konopás Judit Emese, Medveczky Dóra és Varga Noémi) éppen annyira markánsan absztrahálta, mint amennyi éppen szükséges ahhoz, hogy az enteriőr ne diadalmasan uralkodjon, hanem szerényen és óvatosan egészítse ki Sándor Szandra ruháit.
  Valójában ez az egység, ez a mértéktartó precizitás, megszelídített vadon (gondoljunk csak a betonba öntött fakorong-padlóra) az, ami igazán szembetűnően szenzációs, de nem kerülhetjük meg azt a bosszúságot okozó tényt, hogy sajnálatos módon mindez a jámbor lázadás, vagy invenció, kiveszett magából a márkából. Míg az indulás éveiben a geometrikus és laza formavilág újszerűnek bizonyult, s minden bizonnyal minden első olvasatra az, mind a magyar, mind a külföldi klienseknek, akár az amerikai Vogue szerkesztőinek, a márkaevolúció utóbbi éveire mégis a tunyaság a leginkább jellemző – akárcsak a hétvégén szegetlen végű, Nanushka pólókban fetrengő törzsvásárlókra. Sándor Szandra mindig is óvatos volt és kifinomult, de az extravagancia mindig is jelen volt a kollekcióiban – még ha elfojtva is, azonban két szezon óta kizárólag a kritikusokat, és nem a merész gondolatokat fojtogatja - vontatott és kockázatmentes játékokat űz, többségében feledhető formájú, és nem utolsó sorban: feledhető minőségű anyagokkal.

Kétségtelen azonban, hogy a még őszi-téli készletét éppen kiárusított üzletben is akadtak izgalmas darabok, mint például a khaki nejlonpárkák, a perui indiánokat idéző, rojtos, pettyes, fekete muszlintunikák, vagy a rozsdás patchwork keppek – de kizárólag ezen innovációkra kollekciót építeni unalmas. Túl híg. Foszló pólókra a fanatikusokon túl aligha kíváncsi valaki, különösen, ha száz méterrel balra hasonló minőségben, az elkért ár negyedéért megkaphatja a vásárló. Persze kevésbé kedves, de hasonlóan szakszerűtlen kiszolgálás mellett, hiszen igaz rendkívül aranyos és határozottan stílusos eladólányokkal találkozni az üzletben, akiknek kellemes a társasága, mégis pár kérdéssel túl könnyen zavarba hozhatóak, holott egy önmagát komolyan vevő brandnek kötelessége elárusítóit felvérteznie, még az olyan borzalmas kekeckedőkkel szemben is, mint én magam. Nem hiába járnak havonta tréningekre a világmárkák eladói, s nem hiába titkosak mindazok, amiket ott tanulnak – a vásárlói élmény természetes része kell, hogy legyen a jól képzett és pozíciójából kitéphetetlen szakember, aki árult termékeiről mindent tud, konzekvensen tehát udvarias és magabiztos választ képes adni bármilyen nyakatekert kérdésre. Az anyagok eredetétől, az inspiráción át, a nem tudna-e felváltani egy ezrest-ig.
  Ez persze inkább a PR és marketing, mint sem a lányok hiányossága, de e miatt a harmincból összesen 24 pontot adtam, a bizonytalan és döcögős szerviz miatt 7-et, az olykor igen csúnyán varrott és silány minőségű anyagok miatt a minőségre ugyancsak 7-et, a filozófia és enteriőr hiteles szimbiózisa miatt a bámulatos arculatra 10-et. Ez átlagosan 8,00 pont, a bloggerek különdíjáért ezzel versenyzik a Nanushka Beta Store, ami igaz a kritika megszületésének idejére bezárt, mégis remélem, hogy a közeljövőben ismét gazdagodik a város egy efféle ékességgel. 
Tisztelettel,
Dávid Máté - Az'Allürista