Szünet

WILLIAM HUNTER, 1774

"Még találkozunk" - mondta halálos ágyán Leonardo da Vinci, mielőtt meghalt.  

Ez nem a vég, hanem a kezdet. 

Ahhoz, hogy a főnix újjászülessen, előbb hamuvá kell válnia.


Dávid Máté

Kosztümök Nóráknak

 KRITIKA 

LOOKBOOK-FOTÓK A USE 2012-ES TAVASZ-NYÁRI KOLLEKCIÓJÁBÓL, A TELJES PORTFÓLIÓT ELÉRHETI A MÁRKA HONLAPJÁN IDE KATTINTVA.

Ha Magyarország utcáin bárkit nem is, de kérdezzen csak meg az ember egy kellőképpen DIVATORIENTÁLTNAK, vagy legalább JÓL SZITUÁLTNAK tűnő járókelőt kedvenc tervezőjéről – egészen biztosan a USE trióját fogja említeni, s nincs is ezen csodálkoznivaló.

       2004-es színre lépésükkel Füzes Eszter, Tóth András és Godena-Juhász Attila neve elsőként fonódott össze a nyugati értelemben vett divat fogalmával, s vált személyük a kozmopolita nőiesség prófétájává. Szezononként új formát nyerő látásmódjuk rövid időn belül mind a szakpublikum, mind pedig a nagyközönség kedvencévé lett (akárcsak saját maguk is), s egy ország szavazott számukra bizalmat félévenként megtapintható, kimagasló teljesítményükért. Státuszuk megdönthetetlen – legalábbis hittük mindezidáig, most ugyanis mintha először állnánk zavarban a messiássá lett tervezők 2012-es tavasz-nyári kollekciója előtt. Mintha valaki tévedésből címkézte volna fel a bemutatott ruhadarabokat a USE emblémáival. Lemaradtunk volna?

       A márka alapvető stílusjegyei feddhetetlenül állnak mindazok szeme előtt, akik időt és energiát nem sajnálva veszik alaposabban szemügyre a USE honlapján megtalálható, a korai munkákat különben elsumákoló archívumot. Színek tekintetében több éven keresztül dominánsnak mutatkoznak az olykor fényes, olykor matt feketéken túl a szmogos szürkék és döglött barnák, ki-kiegészülve hol vibráló narancsokkal, hol élénk kékekkel. A bájos rózsaszínek elmaradhatatlan kísérője a szexualitás, mely váltakozva: ábrándos, vagy agresszív formában mutatkozik meg – e kettő kibékítésének tetőfokán pedig egyértelműen a 2009-es ősz-téli kollekció boudoir bujasága áll.

       Az oppozíciók ellenére a márka legjellemzőbb vonása mégis az a futurizmus, mely éles és hirtelen vonalakkal alkot karakán formákat a japán techno és a szocialista szigor nyilvánvalóan implicit ihletettségével – ebből az elvtársias relációból pedig egyértelműen a USE magyarsága fakadhat. Kispolgári munkaruhák, köpenyek és zubbonyok uralták a kollekciókat egészen az elmúlt két szezonig, s még a 2011-es tavasz-nyári, szafari sugallatú összeállításokból sem hiányozhatott farmerruhák és overálok formájában ez a különös gyomorkeserű, mely érezhető fétisévé vált a nyugati világ egzotikum kutatásának. Azonban még ha a márka tervezői egyszerre is nőttek fel a potenciális vásárlóikkal, s ettől a vízválasztó kollekciótól kezdve látványosan klasszicizálódott is az ízlésviláguk, stiláris evolúcióként mégsem tekinthető a 2012-es tavasz-nyári kollekció, hiszen egy teljes paradigmaváltást jelent az imént fölvázoltakhoz képest. Ez a USE, nem az a USE.     

       Füzes Eszter, Tóth András és Godena-Juhász Attila új kollekciója oly mértékben protokolláris, hogy a ruhadarabok hangsúlyos zöme a vérszegénység fakó modorának mezsgyéjét kóstolgatja. Hiába a katalógusfotók erőteljes felütése a több tucat munkaórás mesterruhával, a csalétekként bedobott remekmű után bürokratikus összeállítások végeláthatatlan sora következik. Márkaidegen, szokatlan bankárkisasszony-együttesek és szoknya-blúz kombinációk állnak előttünk a vidéki ballagások kiskosztümjeinek elmaradhatatlan pezsgőszínű selyemingeivel, melyeknél korábban a kollektíva kevésbé feudális elemekkel is megörvendeztette közönségét.  Az átlapolós, fehérpettyes ruhácskák ugyan kellemesen decensek, a lélegzetvisszafojtva várt koktél-, és maxiruhák szomszédságában azonban kéz a kézben idézik az Anna-bálok akadémikusan unalmas, sznob hangulatát. Bakot azonban Magyarország legjobbjai nem lőhettek.

       Jóval fél évvel ezelőtt az a pletyka kelt szárnyra, hogy a USE kizárólag azért mutat minimális aktivitást közösségi téren, mert saját magának újraértelmezésével van elfoglalva, s arculatát, modorát és piaci taktikáját átértékelve egy jóval nyereségesebb útra kíván lépni. Akár alkotói válságnak is nevezhető terminusának vége az éppen bírált kollekció debütálása, melynek szembetűnő szemiotikai pálfordulásából világosan következik: a márka többé nem kívánja egyöntetűen az álmodozó huszonévesek vágyait kiszolgálni, akik jobb esetben is a szüleik pénzét költik. Hangsúlyt ezentúl sokkal inkább igyekeznek a valódi vásárlói potenciált jelentő hölgyek igényeire fektetni, saját ízlésvilágukat ehhez a 35-40 pluszos réteghez igazítani.

      „A vállak fedettek, a szoknyák hossza mind térd alá ér” – erősít meg Tóth András, aki két társával együtt nyilvánvalóan egy olyan világjelenségre reagál, melyre eddig igazán kevesen eszméltek fel: munkahelyek híján olyan fizetőképes keresettel, mely képes egy márkát eltartani, kizárólag a karrierükben befutott nők jelenthetnek, akik okvetlenül túllépték már akár az ötödik X-et is. A divat világa mégis az esztétikai tökéletesség szinonimájaként dekódolt (munkanélküli) fiatalság bűvkörében él, melyből kilépni egységesen képtelen, s nem is fog, míg a jelen világot a középkorhoz hasonlóan dogmák uralják („A divat a fiataloké”).

       A probléma márpedig nem a USE valós keresletet tükröző és így hirtelen megöregedett vonalaival van, hanem azzal, hogy többnyire avitt formában szabja azokat. Igaz hozzá kell tenni: mivel speciális célközönsége kizárólag a pénzügyi és politikai szektor kettes számrendszereiben képes gondolkodni, nem csoda, hogy a nekik szóló kollekció hiperkonzervatív, melyben sem fantáziának, sem vitalitásnak egységesen jele sincs.

Mindezek pusztán jelmezek Ibsen Babaházába, Helmer Nórájának*.   

       Álljon ugyanakkor bármiféle motiváció is a háttérben, az, hogy ez a kompromisszum mekkora fájdalommal járhatott a márka felépítőinek mi sem példázza jobban, mint azok a kiskapuk, melyeket felkiáltójelként maguk állítottak. A zsenialitás itt kezdődik.

      Szemünk előtt áll rögvest a kontextusba egyértelműen beleillő klasszikus fekete-fehér friss interpretációja, mely egyrészt új perspektívában jelenik meg a nadrágok szárain és a ruhák oldalain, másrészt vertikális csíkok formájában ruhák egészén, így idézve meg a problémás darabokat figyelmen kívül hagyva egy belevaló, sportos ízt.

Szótlanul ugyancsak aligha mehetünk el a vérnarancs vizuális ingereket fellobbantó látványa mellett, mely a kollekció egyetlen overállában jelent frivol alternatívát a kozmopolitáknak. Bravúros húzás.

      A fotók hajtómotorja azonban nem a színekben vagy fazonokban keresendők, hanem a színes bőrű modell jelenlétében, aki egzotikus temperamentumával még a legközömbösebb ruhadarabokat is felpezsdítővé teszi. Karaktere átsüt a fotókon – ellentétben sajnos a saját gyártatású olasz textíliák kimagaslóan magas minőségével, a bordázott felületű, vagy a pókháló vastagságú selymekkel, melyeket a vásárló kizárólag testközelben tapasztalhat meg, akárcsak a nagystílű és kreatívan alakítható ékszereket, melyek előkelő darabjai lehetnek egy nagypolgári nőnek. Mindezen testközeli élmények hatására azonban akaratlanul is feljebb kell, hogy értékeljük előzetes ítéleteinket.

       A USE döntött: a realitásokhoz igazítja kínálatát. Választását pontosan ezért megkérdőjelezni nem lehet, s így a kérdés nem is az, hogy helyes irányba terelik-e márkájukat a tervezők, hanem hogy képesek lesznek-e a jövőben feloldani a középszerűségbe vezető akadémikus kötöttségeket? A trió jelenlegi feladata, hogy megreformálja a formális öltözködésről alkotott hazai percepciókat és regulákat, valamint kitágítsa ezen öltözködési morállal kapcsolatos dogmatikákat. Ugyan a hazai divatvilágban uralkodó gyalázatos körülmények miatt státuszukat félteniük még semmi esetre sem kell, vajon képesek lesznek-e a továbbiakban is eredetiségüket megőrizve újat mondani egy teljesen rideg kontextuson belül? Nem elfeledhető az sem ugyanakkor, hogy a hazai divatélet prominens ikonjainak lépése ez, mely jelentős üzenettel is bír: vajon véget ért a fantazmagóriák színpadi szárnyalása? A kiszámíthatóságé lenne a jövő? Figyelmünket most még inkább hármuknak szenteljük.

*Henrik Ibsen Babaház című drámájának főszereplője Nóra, aki a cselekmények jelenében férje mintafeleségét játssza, különös figyelmet szentelve a külsőségek és látszat tökéletes felépítésében, míg belül élete kiüresedett, lényegtelen és haszontalan. 

Dávid Máté 

Megjegyzés: Az elmúlt napokban ért véget a USE TEMPORARY nevezetű akció, mely során bemutatkozott a márka alacsonyabb árkategóriájú és minőségű másodvonala, melyet három napon keresztül vásárolhattak meg a márka kedvelői a USE Paulay Ede utcában létesített pop-up üzletében. 

"Szputnyik, szívecském!"

 INTERJÚ 

SZEKERES INGRID ÉS LENGYEL VANDA HEISLER ZSÓFIA ÉS KRULIK MARCELL KÉPÉN

 

 

 

 FENT - RÉSZLETEK A DOHÁNY UTCAI ÜZLETBŐL, LENT - KÖZEL ÖTVEN ÉVES OLDALAK A SZPUTNYIK ELLE ARCHÍVUMÁBÓL

Hogyan védekezzen a HOMOGENITÁS fojtogató egyhangúsága ellen, Kedves Olvasó? Keresse meg a legközelebbi VINTAGE üzletet, ahol húsz-harminc éves ruhadarabok és kiegészítők segítségével teremtheti meg a kizárólag ÖNRE jellemző stiláris egységképet, valamint MAGÁNMITOLÓGIÁJÁT, ha a nagyapja szmokingja elveszne a padláson. Az alábbiakban a SZPUTNYIK vezetőjével, SZEKERES INGRIDDEL, valamint managerével, LENGYEL VANDÁVAL készített interjút olvashatja.

Keveset tudunk rólatok azon túl, hogy a Szputnyikot vezetitek. Mivel foglalkoztatok korábban és hogy jött annak az ötlete, hogy egy vintage üzletet alapítsatok? 

A Szputnyik shop ötlete Vörös Roland tulajdonostól származik, aki 2009-ben hozta létre az első üzletet a Bakáts téren. Külföldi utazásai során nagy hatást gyakoroltak rá a bolhapiacok és a vintage boltok jellegzetes hangulatai. Elhatározta, hogy utóbbit Magyarországon is megteremteni.
 Ingrid a BME ipari termék- és formatervező mérnök szakán végzett. Foglalkozott bútortervezéssel, belekóstolt a reklámiparba, de igazán otthon a divat világában érzi magát. Fontos számára a folyamatos tanulás, ezért jelenleg is különórákat vesz a MOME néhány tanárától.
  Vanda az elmúlt évek során úton volt a világban, sportrendezvényeken és zenei fesztiválokon dolgozott rendezvényszervezőként.  Mindig vonzotta a kultúra és design területe, kulturális PR vonalon és számos kreatív kezdeményezésben is részt vállalt már.
  Mindannyian más-más területről érkeztünk és valójában a véletlenek sorozata hozott össze minket. A divat szeretete, a régi korok iránti nyitottság és a kreativitás az összekötő kapocs. Hiszünk az együttműködésben, hogy közösen, jó hangulatban, nagyszerű dolgokat hozhatunk létre. Ebből a folyamatból mindannyian rengeteget tanulunk. 

Mióta működik a Szputnyik és mi áll a névválasztás hátterében?

Murakami Haruki Szputnyik, szívecském! című műve Rolandot ihlette meg. Ez egy misztikus történet a szerelem hatalmáról ahol a főszereplő szólítja Szputnyiknak kedvesét. Azt szeretnénk, hogy a hozzánk betérők a ruhákban és kiegészítőkben szintén rátaláljanak útitársukra, amik elkísérik őket a mindennapok során.
  Első üzletünk, a Bazár, 2009-ben nyílt a Bakáts térnél. Azért kapta ezt a nevet, mert leginkább egy színes bazárra emlékeztet. Minden négyzetcentit hasznosítottunk, olyan, mint egy nagy játszótér. Második üzletünket a D20, melyet 2011 májusában, 136m2-en a VII. kerületi Dohány utca 20-ban nyitottunk. A Szputnyik D20 egy letisztultabb megjelenésű design butik, egyedi, minőségi darabokkal, továbbá egy benne rejlő galériával, ahol időszakos kiállításoknak adunk teret.

Milyen koncepciót alakítottatok ki az üzletben kínált termékeken keresztül az öltözködésről?

A Szputnyik shop célkitűzése, hogy különleges, minőségi vintage ruhák, kiegészítők, valamint egyedi, limitált számú új darabok kombinációját kínálja az érdeklődőknek megfizethető áron.
  A különböző korszakok egyedi, régi darabjait a mai kortárs divat elemeivel kombinálni izgalmas és bátor feladat.
 Valljuk, hogy a divat az egyénről szól; a ruhák kiválasztása és az outfit-ek összeállítása pedig személyes választás és ízlés dolga. Arra buzdítunk mindenkit, hogy legyen kreatív, találja meg saját stílusát és merje kifejezni önmagát!
  A Szputnyik shop üzleteiben adott a lehetőség a stílusok közötti szabad átjárásra, itt megtalálhatják azokat a darabokat és kiegészítőket, amik valóban őket tükrözik. A vintage és retro ruhák, valamint az egyedi, printelt pólók néhol merész, vidám vagy akár infantilis mintái esetleg szürreális motívumai rögtön a viselőre irányítják a figyelmet.

Mindannyian azt találgatjuk, hogy vajon honnan származnak a ruháitok. Hol szerzitek be a darabokat?

Az üzletekben fellelhető vintage darabok a világ minden tájáról érkeznek, több ezer darab közül nagy figyelemmel kerülnek kiválasztásra. Olykor az is megesik, hogy célirányosan utazunk ki egy-egy darabért és itthon is nyitott szemmel járunk-kelünk. Számos kincsre bukkantunk már például Nyugat-Magyarországon és Ausztriában is a régiség piacokon kutatva.
 Az új darabok kiválasztását a tervezőkkel történt egyeztetés után szintén személyesen végezzük. Figyelünk arra, hogy ezek a darabok remekül kombinálhatóak legyenek a régi ruhákkal. Az egyes korok meghatározó személyiségei is visszaköszönnek a grafikákon valamilyen formában, illetve szeretjük az egyedi, printelt pólók merész, vidám vagy akár infantilis mintáit, olykor szürreális motívumait.

A divat szeretete, a régi korok iránti nyitottság és a kreativitás az összekötő kapocs. Hiszünk az együttműködésben, hogy közösen, jó hangulatban, nagyszerű dolgokat hozhatunk létre. 

Melyik volt eddig a legemlékezetesebb kincsetek, amit találtatok?

Az egyik nagy kedvencünk, egy Michael Hoban tervezte kék bőrruha az 1980-as évekből, melyet Amerika Kapitány ihletett. A tervezőről tudni kell, hogy többek között Tina Turnernek, Elton Johnnak és Elvis Presley-nek tervezett ruhákat, de mostanában szívesen hordja vintage darabjait Paris Hilton vagy Angelina Jolie is.

Min megy keresztül egy ruhadarab, onnantól kezdve, hogy kiszemelitek? 

Kezdjük ott, hogy egy karakteres ruhadarab szemet szúr egy vadászkörút során. Lecsapunk rá, ezután következik a szállítás, mosás, vasalás, felújítás rendkívül kreatív folyamata. Erre a fázisra nagy hangsúlyt fektetünk, mert a jó minőség elengedhetetlen. Az így előkészített áru a boltokba, majd beárazás után a fogasokra kerül.

Melyek voltak a legutolsó darabok, amik az üzletbe érkeztek?

Cilinderek és keménykalapok, melyek között megtalálható egy 1930-as években Wacha János kalapos mester által készített vakondszőr cilinder is.

Általában sok turista fordul meg a Szputnyikban – főként miket keresnek?

A külföldi vásárlók érdeklődésének középpontjában határozottan a vintage darabok állnak. Bátrabban vásárolnak, merészebben választanak, láthatóan magabiztosabban mozognak a régi holmik között, mint a magyar vásárlóközönség. Képesek órákra elveszni a bolt egyik-másik zugában, időt-energiát nem sajnálva kutatnak és próbálgatnak, míg végül ráakadnak a tökéletesen passzoló darabokra. A személyiségükhöz passzoló elemeket keresik. Hogy pontosan mit? Ez nagyon változó. Ahány vásárló, annyi stílus. 

Fordulnak-e meg nálatok Magyarországon ismert, híres emberek?

Számtalan közismert jelmeztervező, stylist, fotós, tévés személyiség fedezte már fel magának az üzleteinket. Továbbá tőlünk választott kalapot a Parov Stelar különlegességeket kedvelő énekesnője és vásárlóink között tudhatjuk Cynthia Nixon-t és barátnőjét is, akik lenyűgöztek minket barátságos viselkedésükkel és közvetlenségükkel. 

Számotokra mit jelent a divat?

Művészetet és történelmet. 

Ki a kedvenc és számotokra példaadó divattervezőtök?

Nagy hatással volt ránk Hussein Chayalan párizsi kiállítása. Lenyűgöz minket a dizájner sajátos megközelítése a divat iránt. Finoman áttöri a határokat, az öltözködést átviszi a szobrászat, a performance-ok világába. Hisszük, hogy a művészetek között átjárhatóság van, és inkább hozzátesznek egymáshoz, mintsem elvesznek.
   Sok tervező munkáját nyomon követjük. Mindig vannak olyan különleges darabok, egyedi megoldások, anyaghasználatok, amik inspirálnak minket. Imádjuk a társadalomformáló hatással is bíró Vivienne Westwood-ot, aki a hagyományos öltözékeket egy jó adag perverzióval ötvözve hozta létre saját stílusát. További kedvenceink között említhetjük Alexander McQueen-t, Jean Paul Gaultier-t. Értékeljük, hogy a konvencióromboló kreációk mellett nagy tiszteletet mutatnak a klasszikus dolgok, öltözékek iránt is.

 Mi inspirál benneteket?

Számunkra a ruhák gyűjtése több mint egyszerű időtöltés. Ez egy mód arra, hogy megőrizzük és értékeljük a történelmet, a kultúrát és a divatot. Szeretnénk, hogy az üzletek valódi célállomások legyenek, ahol a hazai fogyasztók is megismerkedhetnek és megbarátkozhatnak ezekkel a régi korokat idéző darabokkal.
  Sokszor tesszük fel kíváncsian a kérdést: vajon ki lesz az, akire ez a ruha passzolni fog? Aztán egyszer csak felbukkan valaki, felpróbálja a szóban forgó darabot és a ruha életre kel. Egy biztos: az egymásra találás egyértelmű bizonyítéka a vásárló felcsillanó szeme. Ez mindent megér.

A közelmúltban a Szputnyik önálló fotósorozata is megjelent, melyet az alábbi linken elérhetnek:http://issuu.com/szputnyikshop/docs/szputnyik_2012ss/1  

Üdvözlettel,

Dávid Máté - Az'Allürista 

AZ ÉV ÜZLETE-DÍJ

TUDÓSÍTÁS

 SZŰCS PETI, VAJDA MÁLYI ZSUZSA ÉS SOMOSI ARIELLA, A GUCCI ÜZLETVEZETŐJE

HARASZTI EDINA ÉS VAJDA MÁLYI ZSUZSA 

 HORVÁT KINGA, AZ INSTYLE DIVATIGAZGATÓJA, DÁVID MÁTÉ ÉS VAJDA MÁLYI ZSUZSA

Igaz idén még csak az első alkalommal osztották ki a budapesti divat, design és leginkább a wellness üzletek, valamint a bevásárlóközpontok között az ÉV ÜZLETE DÍJAT, mégis divattörténeti pillanatnak lehettek tanúi a ROYAL ORFEUMBAN összegyűlt vendégek szerda este.

Szinte egy gimnáziumi március 15-e ünnepség előkészületein éreztem magam, mikor a meghirdetett időpont előtt másfél órával a József körúti alagsorba érkeztem. A szervezők szorgosan pakolgatták az ajándéktáskákat jobbról balra, majd aztán balról jobbra, míg a Fashion Guide főszerkesztője Vajda Mályi Zsuzsa és Szűcs Peti, az este házigazdája (máskülönben a Marie Claire rock and roll főmunkatársa) a bársonyfotelekbe süppedve vették sorra a forgatókönyvet. A színpadon Szofi próbált, aki sanzonjaival nyitotta és zárta a gálát, lába tövében pedig egy asszisztens tépdeste fel az előzőleg általam leragasztott kábeleket. Hét órakor megérkeztek az első vendégek, welcome drink, fotó a gálát szponzoráló InStyle főszerkesztőjével, Haraszti Edinával, majd Peti rádiós múltját meg nem hazudtoló erővel és egy személyes élményével indította el ez estét. Hét évvel ezelőtt egy külföldi barátja csak azért nem költözött hozzá Budapestre, mert nem találta kirakatrendezőként elég kreatívnak az üzletek portálját. „Persze azóta sok minden változott, azért is vagyunk ma itt” – tette hozzá a nevető közönség megnyugtatására. 

AZ ÉV ÜZLETE DÍJ KERETEIN BELÜL ÖSSZESEN 11 (KÜLÖNBEN RIVALIZÁLÓ) VEZETŐ MAGAZIN 15 KIEMELKEDŐ SZERKESZTŐJE, VALAMINT TOVÁBBI 4 MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉG FOGOTT ÖSSZE SOSEM LÁTOTT ERŐVEL, HOGY ÉRTÉKELJE AZ ELMÚLT EGY ÉV LEGKIVÁLÓBB HAZAI ÜZLETEIT. Inspiráló példája ez a lehetséges együttműködésnek, valamint a vásárlók segítésének. Előbb üzleteket ajánlottak, aztán három szempont szerint pontoztak, így a legjobb minőségű árúkkal, arculattal és kiszolgálással rendelkező üzletek egy évig élvezhetik a szakmai zsűri áltál szerda este kiosztott címeket. 

A divat kategóriában első helyezést elért GUCCI sikere szinte várható volt, hiszen az egyértelműen magas minőség, valamint a kellemes kiszolgálás mellett üzlethelyiségének kialakítása is egyedülálló a világon. Nem pusztán egy ötletes L-alakról, vagy dupla szintről van szó, hanem a bérház földszintjén békésen elterülő csarnokrendszerről, melynek központja a műemléki védettséget élvező Andrássy 23. fedett gangjában található, annak felújított belső homlokzatával. A sajátos architektúra és a szabvány Gucci-hangulat konyakos elegye mámorító.  

Inspiráló a példája ugyanakkor az ugyancsak divat kategóriában harmadik helyezést elért CONCEPT STORE-nak, mely groteszk módon a budai Mom Park első szintjén képes luxushangulatot teremteni. Szofisztikált megjelenésén és gyönyörű termékein talán csak az olykor zavaró eladók tesznek túl - igaz ki nem zavart, ha egy pláza neonvilágításában kell jött-ment nézelődőkkel foglalkoznia?     

A zsűrin kívül a Fashion Guide 14 bloggere is pontozta, valamint tesztelte az üzleteket, nevükben pedig én adhattam át a díjakat. Érdekes, hogy a bloggerek a szakmai zsűrivel szemben mennyivel testközelibb és elérhetőbb üzleteket jelöltek Az Év Üzlete címre - street koncepciójuk megmutatkozik az első helyezett LÁTOMÁS személyében is, mely a maga izgalmas és rock and roll módján érvényesíti a minőség-szerviz-arculat hármas egységét. 

A teljesítmény elnyeri a jutalmát – a kategóriák nyertesei:

DIVAT: Gucci, (Blogger-díj:) Látomás,

KÜLÖNDÍJ: Anda Emília Showroom

DESIGN: Goa Home, (Blogger-díj:) Villa Bagatelle

BEVÁSÁRLÓKÖZPONT: Allee, (Blogger-díj:) Allee

SZOLGÁLTATÁS: Next Premium Club, (Blogger-díj:) Metropolitain

KÖZÖNSÉGDÍJ: Míves Méteráru

Több fotó a rendezvényről a Fashion Guide Facebook albumában.

Több információ a zsűriről a Fashion Guide oldalán. 

Üdv,
Az'Allürista

Dávid Máté 

ZSÍRBESZÉD

A KÉPEKEN A KÖNYV BORÍTÓJA, VALAMINT A SZERZŐ, PARTI NAGY LAJOS. AZ ÉTKEZÉS ÁRTALMASSÁGÁRÓL, MAGVETŐ, 156 OLDAL, 2 490 FT.

A tegnapi ÉV ÜZLETE díjátadó rendezvényen a MARIE CLAIRE főszerkesztő asszonya azt tanácsolta próbáljam ki magam a divaton kívül más területeken is, s mivel ma vette kezdetét a 83. ÜNNEPI KÖNYVHÉT így úgy gondolom nincs tökéletesebb alkalom arra, hogy közzétegyem AZ ÉTKEZÉS ÁRTALMASSÁGÁRÓL szóló PARTI NAGY LAJOS kritikámat, melyet a Kritikaírás című szemináriumomra kellett elkészítenem pár hete. A kurzust az ÉLET ÉS IRODALOM főszerkesztő-helyettese KÁROLYI CSABA vezette. 

Mivel a körülbelül 10 órán, óránként 2 kritikát olvastak fel a hallgatók nagyjából 5 kortárs műről, melyeket az óra hátralévő idejében vitattunk meg a jelenlévőkkel, itt jöttem rá igazából arra, hogy a kritikákat egyáltalán milyen MORALITÁSSAL lehetséges megközelíteni és megvitatni. Hogy egyáltalán létezhet sértődéstől mentes diskurzus, FACEBOOK kommentálás, vagy a kelleténél szúrósabb tekintetek nélkül egy találkozás az érintettel. Van még mit tanulni, szó nincs róla.  

ZSÍRBESZÉD 

Mondja. Csak mondja, és mondja, és mondja a magáét közel három órán keresztül Parti Nagy Lajos új kötetének az egyetlen szereplője, egy bizonyos Fibinger nevezetű „szaknévsorképes természetgyógyász”, aki a fővárosból érkezett előadást tartani az étkezés ártalmasáról a tömpemizséri publikumnak. Igaz a színpad még üres és a teátrumban is sötét van, hangja már színre lépte előtt jóval hallatszik, s mi, mint egy valóságshow láthatatlan forgatócsoportja követjük végig egocentrikus passióját, előbb az öltözőtől a színpadig, aztán egészen az eldőltéig. Az ő könyve ez az abszurd monológ, melynek végét (de nem befejeztét) vagy türelemmel végighallgatjuk, vagy éppen akárcsak a közönség (ki-ki a saját ízlése szerint) emelt fővel, esetleg a sorok között kúszva el nem hagyja a nézőteret, kiváltképp Ön, Kedves Olvasó, be nem zárja a könyvet.

Az étkezés ártalmasságának műfaji megközelítése kényes, hiszen annak ellenére, hogy a szerző kizárólag egy szereplővel dolgozik, valamint őt beszélteti végig, mi magunk nem beszélhetünk kizárólag egy tiszta monodrámáról – habár a szerzői intenciók egy eredetileg színpadra szánt mű esetén ezt kívánnák. A szöveg prózai húrokat penget, a rendezők számára dramaturgiai csapdákat és fejtörőket rejteget, a mezei olvasó pedig maga is sokszor megbotolhat a töredezett szövegben. A vontatottabb, magánéleti jellegű passzusokon pedig egyenesen el is vágódhat. Miért ne porolná le magát dühöngve az ember és hagyná ott a könyvet, kiváltképp, ha még az író is többször felhívja főhősén keresztül az olvasó figyelmét? „Egyébiránt nem marasztalok senkit, az ajtó mindenki előtt nyitva áll” vagy „talán nem kéne ennyire kitartaniuk mellettem. Én már régóta kimentem volna egy ilyen előadásomról.”

Kitartani nehéz, különösen mivel egyre kielégületlenebb az olvasó – agrárcsendéletes borító ide, vagy oda: a cím aligha váltja be rögtön az ígéretét, holott már a könyv fele el is fogyott. Mi mégiscsak Ilike táplálkozási problémáiról, Fibinger kicsinyes-szánalmas párkapcsolati problémáiról szerzünk tudomást. Hol vannak az adatok? Hol vannak a sanyarú példák? Csehov Nyuhin Iván Ivanovicsa még csak bele sem kap a füstölés kártékonyságába, ezzel teremtve meg cím és téma között egy olyan feszültséget, ami folyamatosan ébren tarthatja az olvasókedvet. Ezzel szemben Parti Nagy egy olyan zavarba ejtő kompromisszummal él, melynek kezdőpontja egy címhez hű előadás, végkimenetele azonban teljes elidegenedést ígér a címtől – legalábbis látszólag. Mindaddig a percig, amíg rá nem jövünk arra, hogy egyszerre két könyvet is a kezünkben tartunk, monológot a monológban, melybe Parti Nagy még csak nem is észrevétlenül ejti bele a csalit, Ilike karaktere köré szervezve, hogy művének mélyebb olvasatába rántson át minket. Pecázik. Ha nem sértődött volna meg (Ilike), tűnt volna el, zabálna a büfében, vagy hánytatná magát a mosdóban, Fibinger sem göngyölítené fel szánalmas életének szinte minden egyes mozzanatát kétségbeesésében a színpadon, s mi sem jönnénk rá (ki korábban, ki késve), hogy az étkezés ártalmasságának hús-vér példája előttünk áll. Két lábon. Beledagadva a szószékébe.

Fibinger saját lénye a legillusztratívabb példája annak, hogy mivé válhat egy pszichoszomatikus evészavarokkal küzdő ember, mivé csökevényesedhet egy élet, mivé korcsosodhat a szerelem, melynek egyetlen meghitt pillanata az éjjeli fosztogatások közepette, a kamrában, a kinyalt nutellás üveg fölött éri az érintetteket.

Egyértelműen megvetni és elítélni azonban mégsem tudjuk. Személyisége sorról-sorra dinamikus árnyalatokkal változik, s kénytelenek vagyunk értékítéletünket oldalról-oldalra újraírni. Hol kedveljük a humora és éleslátása miatt, hol szánjuk a magatehetetlensége miatt, vagy rühelljük fölényeskedő, kultursznob attitűdjéért - egy valami a kezdetektől fogva azonban változatlan marad: a talány, hogy vajon igazat mond-e, vagy sem?

Szövegelésén keresztül nem csak a saját karakterét ismerjük meg, melynek bámulatos szintjeit Parti Nagy zárt nyelvi bravúrjai hordozzák, de magát a környezetet, a szituációt is – jelent és múltat egyszerre. Kénytelenek vagyunk így aztán elfogadni más kapaszkodó nélkül mindazt, amit elénk hány, de mégis jó pár kérdése felvetődhet az olvasónak. Például valóban elkeveredtek-e a papírjai, akárcsak Ilike, és azért ilyen zaklatott az előadásmódja, vagy egy előre lepróbált előadásról van szó? Esetleg egy konkrét paródiáról, mely megjelenítéséhez pusztán alibi a termékbemutató?

Fibinger összesen harminc mérőpoharat ürít ki a saját Bt.-je forgalmazta Emese Acapuclo Diabetikus Gyógyíróból a prezentációja során, s egyre mámorosabb kedvre derülve tőle önmaga leplezi le erkölcstelen fitnesz-bizniszét előbb cinikus megjegyzéseivel, például: „a méregtelenítés istennője, és satöbbi, és halleluja”, majd nyilvánvalónak értett részeg megjegyzésével: „úgyis kitalálták már maguktól, hogy a te Emese Acapulcód kannás Unicum, csillagvirágom. Ukrán.” Mindez a legfinomabb humor netovábbja, az alapvetően hizlaló gyógynövény-alkohol, mint diabetikus és kiváltképp jellemzően kocsmai magyar „gyógymód” megjelenése (Magyarország évek óta vezet az európai alkoholfogyasztásban, 12 liter tiszta szesz per fő évente), mely, ha már fogyasztani nem is fogyaszt, ahogyan azt elvárnánk, de legalább feledtet. Nem? Kijelentésének súlya van, olyan lelepleződés ez, mely csak egyszer következhet be az ember életében. Hattyúdala után Fibinger elveszti presztízsét, tekintélyét, önuralmát. „Ez a vég” – jelenti ki patetikusan, s fölborul a szószékkel.

Ha első olvasatra félre is értjük a könyvet, Parti Nagy Lajos karikírozó kiválósága mellett nem mehetünk el szótlanul. Célpontja nem csak a profithajhász és nevetséges fitneszipar és annak bolondjai, de egyben a magyarkodók is, akikkel egy színházat lehet megtölteni már egy ősi magyar név megcsendítésével is (Emese), a megannyi dicső múltat emlegető részletről nem is beszélve. Ha a mű még a szerző saját bevallása szerint is darabos, és tíz év alatt nem sikerült készre írnia a szöveget, izgalma mégis a műfaji kavarodásában, szabadosságában, élő formájában van – csak legyen elég hiteles figura a színházi megformálásához. „Egyébiránt a mondandómat ezennel befejeztem.”

Dávid Máté

Szafarizó szirének

Felfrissülni látszik a budapesti lakosság, hiszen a többnapos hőhullám záróakkordjaként szakadó eső fogadta ma reggel az utcára lépőket. A bazaltköves utak kátyúiban fekete víz csurgadozott, a belvárosi parkok közelében nedves lombillat lebegett. A város hangulata számomra egyértelműen a GIVENCHY tavasz-nyári kollekciójának atmoszféráját idézte, melyet RICCARDO TISCI a házasság toposzára épített, egy nem szokványos párosítással. 

Sellők és szörfösök leányai uralták a kifutót – az előbbiek az érzékenység és romantika, addig az utóbbiak a maszkulinitás határozott vonalait hordozva magukon. Míg a csípők vonalát mámoros fodrok méterei, addig a vállakat élesen szabott zakók takarták cápauszonyokat idéző gallérokkal, helyenként krokodil, vagy egyéb egzotikus bőrök díszítésével: angolnával, rájával, vagy éppen varánusszal.
   Tisci októberi bemutatóját a tengerparti naplementék színskálájához igazította, a show-nyitó Natalia Vodianova púderrózsaszín összeállításban úszott végig a sorok között, ujjatlan zakója alatt muszlininggel, testre simuló nadrágján diszkrét uszállyal, egyértelmű utalással a szörfös férfiak hanyagul derékig letűrt overálljára.
   A borjúbőrből varrott feszes fekete együttesek mélytengeri hallpikkelyeket idéztek lyuggatott felszíneikkel, míg az ezüst flitteresek onzekvensen az újravizionálkt napsütésben csilloghattak oly elragadóan, akárcsak a nagy fehér cápák metszőfogainak hiteles ezüst másolatai, kulcstartóra főzve. Veszedelmes. 

Az amorf és élettel teli formák (a lekerekített aljú fehér szoknyák például, melyeknek szélei szalagként hullámoztak a levegőben, vagy a bokáknál fodrozódó felcipzárazott nadrágvégek) azonban realista ízt kaptak a prezentáció végére - a naturális khakinek köszönhetően az evolúció eleven példájaként másztak szárazföldre a Givenchy modelljei, selyemben és krokodilbőrben, szafaris szirének szinonimájaként.
  Evolúció azonban nem pusztán a modellek, hanem a tervező szintjén is jelentkezik, aki jelen kollekciójával a szezon legemblematikusabb kollekcióját állította össze olyan oppozíciók ötvözetével, mint a feminin és maszkulin, vagy a tengeri és szárazföldi. 

SALUT,

Dávid Máté Az'Allürista 

TESTKÉPVÁLTÁS

A világ 19 Vogue-jának 19 főszerkesztője ült össze, 

hogy felállítsanak egy hatpontos szabályzatot 

a modellek egészségének, s olvasóinak testképének védelmében.

 LA PIEL QUE HABITO - NATASHA POLY A SPANYOL VOGUE 2011-ES NOVEMBERI SZÁMÁBAN

Igaz a hármas metrón még csak lapozgatni sem merem, magunk között magától értetődőnek veszem mindazokat a szinonimákat, melyekkel egyet jelent a Vogue. Legyen szó amerikairól, vagy franciáról, japánról, vagy spanyolról, a 19 országban megjelenő havilap nem puszta divatmagazin, hanem egy olyan inspiratív orgánum, melynek befolyása és monopóliuma megingathatatlan a világon. Oldalain keresztül nők milliói merítenek ötletet, s gondosan szelektált vizuális tartalmával egy élő korrajzot is a kezében tarthat bárki, aki leemel egy példányt az újságárusok polcairól. 

Korrajzot, mely szüntelenül változik, s egyik legjelentősebb fordulata a mai napon állt be – 19 főszerkesztő gyűlt össze lefektetni egy 6 pontos manifesztumot, mely egyaránt zárja ki a 16 éven aluli modelleket, a csont sovány manökeneket, valamint kéri a tervezőket, hogy mintadarabjaikat (melyek a Föld szerkesztőségeiben keringenek a fotózások miatt bemutatásuk után) nagyobb méretekben készüljenek lehetővé téve az egészséges modellek alkalmazását. A hangsúly márpedig az egészségesen van, mind alkaton, mind a testképen, melyet a divatlap, mint primér példa közvetít az olvasók irányába.

„A Vogue hiszi, hogy az egészség gyönyörű” – nyilatkozta a Jonathan Newhouse, a Vogue-ot is kiadó Condé Nast International vezérigazgatója, s hozzátette: a magazin szerkesztői szeretnék, ha az egészséges modellek iránti elkötelezettségük a lapban is megjelenne, az olvasók elégedettségére.        

Hogy mi is ebben a jelentős? Vélhetően véget ér az anorexia kultúrája, az önsanyargatás és koplalás szokása. Ezzel az egységes kiáltvánnyal a túlidealizált és irracionális modellek által sugallt testkép találkozik végre a valósággal, mely valóságot, egészséget és fittséget jelent, antik értelemben, s nem szélsőséges gebekultuszt, vagy ugyancsak marginális túlsúlyünnepet.
Helyrebillenne a néptestkép?
Júniustól meglátjuk, hiszen akkor lép életbe a példaadó és előremutató kiáltvány. 

THE HEALTH INITIATIVE :

1. We will not knowingly work with models under the age of 16 or who appear to have an eating disorder. We will work with models who, in our view, are healthy and help to promote a healthy body image
2. We will ask agents not to knowingly send us underage girls and casting directors to check IDs when casting shoots, shows and campaigns.
3. We will help to structure mentoring programmes where more mature models are able to give advice and guidance to younger girls, and we will help to raise industry-wide awareness through education, as has been integral to the Council of Fashion Designers of America Health Initiative.
4. We will encourage producers to create healthy backstage working conditions, including healthy food options and a respect for privacy. We will encourage casting agents not to keep models unreasonably late.
5. We encourage designers to consider the consequences of unrealistically small sample sizes of their clothing, which limits the range of women who can be photographed in their clothes, and encourages the use of extremely thin models.
6. We will be ambassadors for the message of healthy body image.

A résztvevő főszerkesztők névsora:

Alexandra Shulman, Egyesült Királyság;
Angelica Cheung, Kína;
Anna Wintour, Amerikai Egyesült Államok;
Christiane Arp, Németország;
Daniela Falcao, Brazília;
Elena Makri, Görögország;
Emmanuelle Alt, Franciaország;
Franca Sozzani, Olaszország;
Karin Swerink, Hollandia;
Kelly Talamas, Mexikó;
Kirstie Clements, Ausztrália;
Mitsuko Watanabe, Japán;
Myung Hee Lee, Korea;
Paula Mateus, Portugália;
Priya Tanna, India;
Seda Domanic, Törökország;
Sky Wu, Taiwan.
Victoria Davydova, Oroszország;
Yolanda Sacristan, Spanyolország 

Üdv,

Az'Allürista 

Terek

 Mikor ez ember PRIMÉR ÉRDEKLŐDÉSE egyszerűen a MUNKÁJÁVÁ válik, óhatatlanul felbukkan egy ÚJABB TERÜLET, amely ellazítja, feltölti és álmok kergetésébe hajszolja.  

       Mondom mindezt annak függvényében, hogy mióta a divatújságírás, mint jövedelemforrás kulcsszerepet játszik az életemben, egy újabb perspektíva nyílt ki a látóhatáromon a szórakoztatásomra. Szélsebesen. Szerencsére. 

       Az enteriőrök szerelmese lettem, sorra mentegetem a gyönyörűbbnél gyönyörűbb belső tereket a mappáimba, s megrészegedve rendezgetek be mindenféle elképzelt és valóságos tereket, olyannyira megrészegítenek a nagypolgári szalonok kimért, de mégis rapszodikusan hangulatos atmoszférája, a klasszika és az ócska keveredése, a modern mellett a régi életre kelése, mely foszlik, mállik, szakad és törik. A blog lakberendezési portállá válásának igénye nélkül közlöm most a számomra rendkívül inspiratív képeket, melyek leginkább jellemzőek a világomra: harmonikus, tompa és nyugodt egységek, afféle urbánus senkiszigetek, arisztokrata frivolitással. Pazar szeletek egy esztétikailag töretlen világból, a hármas metró közönségének feszítő undora nélkül._____ 

Az'Allürista