VASÁRNAP ESTI SZEMEZGETŐS
Ahogyan vasárnap kora este szemezgetünk a vasárnapi ebéd desszerthagyatékából, úgy ízlelgetjük az elmúlt hét nap objektív szempontból kevésbé (és annál inkább) jelentős eseményeit a lehető legszubjektívebb hangvételben. Legyen szó kizárólag divatról, vagy élethelyzetről; érzésekről és szkepszisekről, a Vasárnap Esti Szemezgetős igyekszik minél több és minél változatosabb szösszeneteket az Olvasó elé tárni, heti rendszerességgel, vasárnap este.
(Kedves Olvasó! Ha Önnel is egy feledhetetlen mozzanat történt a héten, kérem, ragadja meg az alkalmat és ossza meg velünk irodalmi hangvételben, 300-1500 karakter terjedelemben – leütött szóközzel együtt. A szösszenetek beküldési határideje a vasárnapot megelőző szombat estéje, cím: az.allur@gmail.com)
USE TEMPORARY
- Az'Allürista
Valami diadalmas, de egyben mélabús költözött két napra a Hajós utca 41-es szám alá, ahol Füzes Eszter, Tóth András és Godena Juhász Attila kínálták USE Unused portékáikat kedvezményes áron, megsárgult szalonfák és ágacskák között. Eszter kinn cigizett, András láthatatlan volt, Attila pedig pakolászott, s közben helyes lányok és egy méghelyesebb srác segítették a nézelődőket a tájékozódásban. Az acél vagy tákolt fafogasokon komplett őszi naplementék lógtak - fahéjban, vajban, sáfrányban és borbordóban, a levegőben pedig egy kérdés: hogyan tovább srácok?
Az'Allürista
(Kedves Olvasó! Ha Önnel is egy feledhetetlen mozzanat történt a héten, kérem, ragadja meg az alkalmat és ossza meg velünk irodalmi hangvételben, 300-1500 karakter terjedelemben – leütött szóközzel együtt. A szösszenetek beküldési határideje a vasárnapot megelőző szombat estéje, cím: az.allur@gmail.com)
_______________________________________________________________________________
USE TEMPORARY
- Az'Allürista
Valami diadalmas, de egyben mélabús költözött két napra a Hajós utca 41-es szám alá, ahol Füzes Eszter, Tóth András és Godena Juhász Attila kínálták USE Unused portékáikat kedvezményes áron, megsárgult szalonfák és ágacskák között. Eszter kinn cigizett, András láthatatlan volt, Attila pedig pakolászott, s közben helyes lányok és egy méghelyesebb srác segítették a nézelődőket a tájékozódásban. Az acél vagy tákolt fafogasokon komplett őszi naplementék lógtak - fahéjban, vajban, sáfrányban és borbordóban, a levegőben pedig egy kérdés: hogyan tovább srácok?
TOP NÉGY
- Névtelen
- Névtelen
A titkos félelmeim naplójában például a toplistán ez szerepel:
1., Fulladásos halál
2., Megátkoz egy cigányasszony
3., Szar a hajam
4., Kritikát ír rólam az Allürista
VIRTUAL SNAPSHOTS
- C.
londON
mentaszín burnuszok, okker szárik, turbánok, sárkányos selymek, gumipapucs, afrofonás és ghettoblaster. A Bow sokszínűsége minden nap elvarázsol, cseppet sem bánom hogy fehér arcot nem is látunk, csak pubokból kiforduló félig meztelen, és egészen részeg szurkolókat.
metro police
és A város. Túlcsordul, elárasztja az összes érzékszervem, Sue Hubbard sorait olvasom a Waterloo-n mélabús skót dudával kísérve, a Temze partján kapcsolódom haza francia sanzonokat hallgatva, elmerülök az Oxford Street örvényében, hogy újra felszínre bukkanjak a Hyde rózsaillatú zöldjében. Camden őrült furcsaságai megférnek a kimért viktoriánus tökéllyel, a Docklands északias letisztultságával, Chinatown túlfűtött dzsungelével, a Trocadero frivol útvesztőivel. A csatornaparton lassú gitárzene a mezítlábas csavargótól, miközben csoportos verekedés alakul ki a sarki punkok és drogárus feketék közt. Faragott sétapálcák és a Cyberdog űrruhái – olyan harmonikus ellentétpár, mint délidőben a füvön ebédelő business suit-os menedzserek.
’ello gorgeous!
kora reggel épp bethnal green-nél szállok át, mikor jön az sms „Hi hope all is well good shopping today is petticoat lane love joel”. Megörülök, a nizzai-jamaikai táskakészítő srác is épp vásárolni tart, együtt utaztunk a buszon a reptérről, persze nem futunk össze, túl sok lenne a véletlenből egy napra. Perzsel a nap, Today is my day, dúdolják a fülembe, miközben fel-le ugrálok a piros emeletesekre és a Belfastnál a folyóra bízom azokat a kulcsokat amelyek számomra nem nyitnak már semmit. A nap végi cider mellett pedig a sarki pakisztáni boltossal beszélünk a magyar barátairól, miközben az egész szomszédság egy emberként horkan fel egy-egy kihagyott helyzet miatt. Még egy nap.
londOFF
kis szelet a hajnali esősből is, a kialvatlanság és az összezártság miatt kibírhatatlan vagyok, tudom, görcsölök míg a last minute check-in-t ki nem nyitják, vacogtató hideg a gépen. A fenébe kívánok mindent, csak haza már.
És itthon pedig… a 18. kerület minden pompája, félretaposott szandák, lenőtt hajtövek, olcsó kínai pulóverek, bkv-ellenőrök.
Mind the gap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése