Hatalmas nagy háború dúl most. Igen, ebben a percben is, de ha a részletekre vagy kíváncsi, ne a CNN-t kapcsold be, és ne a New York Times-t nyisd meg. Semmi értelme. Keresd meg a Louis Vuitton 2011-es őszi bemutatóját, és állítsd szembe mondjuk a Balmain elmúlt 2-3 szezonjával, vagy Haider Ackermannal. Érted már?
A divat hatalmas nagy útelágazás előtt áll, aminek a vége közel beláthatatlan. Az egyik oldalon Prokofjev Dance of the Knights hasító dallamaira sorakoznak fel a széles válltöméses, khakibe és bőrbe öltözött, határozott világmegváltók, akik puszta fizikai erejükkel mentenek ki minket a válság okozta csalódásból.
Azonban, mint ahogyan Prokofjev dallama is megnyugszik egyszer, úgy csillapodik a vérszomja a mi lelkünknek is. Átvált Debussy Claire de Lune-jére, babaarcunk lesz, szénakazalban alszunk, pasztellszíneket hordunk és szeretetünkkel megváltjuk a világot. És mindez miért? Mert gyermeki belső énünk hányingerrel küszködik a válság okozta kiábrándult, nyomorgó embereket látva és Az Ocsmány helyett mennyei szépségre vágyik.
És mi a dolgunk addig? Eldönteni, hogy melyik oldalon állunk? Késő és korai vállalkozás. Eli van Poyer (InStyle) szerint a military vonal borzasztóan jól eladható. Szóval még ősszel biztosan lelkünkben állomásozik.
Azonban elnézve az InStyle Gemma Artertonnal készített anyagát…
Kemény küzdelem előtt állunk.
Éljen a ma!
Az’Allürista
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése