Szóval. Attól függetlenül, hogy harmadszor írom újra ezt a bekezdést – ezt úgy tálalom, mintha a több része készen lenne az irománynak – kifejezetten úgy érzem, különösen miután megkaptam a Louis Vuitton új évi üdvözlőlapját, Csajbók Mariann tolmácsolásában (aki egy párját ritkító stílusikonangyal és Wonderwoman, egy kéttagú Powerwomen team-el a háta mögött), 2010 A siker, és nem… a siker…, éve.
(model-of-the-moment Lara Stone, Steven Meisel által fotózva, Bardot pózban, moha ágyon)
Nagyon fontos megemlítenem, ha már így a siker szóba jött, hogy már csak az is igazolja ezt, hogy ebben az évben még nem estem el a jeges járdán – tavaly akkorát zakóztam, hogy fél órán keresztül kerestem a kulcsom a kocsik alatt, illetve röhögtem magamban (ami az eksön után érkezők számára eléggé érdekes látvány lehetett).
Sőt, ha a siker már ennyire felkapott téma, így az első héten, muszáj megemlítenem, hogy milyen gyönyörűen haladok felfelé azon a bizonyos létrán FarmVille-en. (Kissé lelkiismeret furdalásom van, ugyanis nem vetettem be, csak a határ felét patiszonnal – foj, az életbe nem enném meg.)
Óóó, és új a design. Hát, be kell, hogy valljam, nekem nagyon tetszik. Lehet, hogy kicsit "snassznak" tűnik, de nekem ost pont erre a minimál és kordában tartható külsőre van szükségem. Egyenlőre. Habár jelenleg az összes vad amazont ráirányítanám, 2-3 emberre, dee… A cél a jelenlegi feszültség (amit én, furcsa mód, érzek az iparban) hivatott megjeleníteni.
Borzalmas, hogy mi folyik ma az utcán. Nem az Andrássy-n. Így a Kis János tér és a Kovács Marika utca között, országszerte. Lilába borult a fél ország, ami önmagában nem lenne gáz és gagyi, ha ez lenne a trend. Tavaly szuper volt (amíg Bódi Szisziék és lelkes követőik nem hordták), idén erőltetetten gyenge. Egy felső még nem a világ, de teljes hittel hordott lila outfitek… csak ha sarokra megyünk dolgozni. De persze… „Erre van igény”. Jajj. Majd folytatom, ha nem lesz 0:04.
Ölelcsókol,
Az Allürista
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése