Sikkről, stílusról - spiritusszal. Bio, Kontakt, Jegyzet, Fenomén, Objet de l'Obsession, C'est l'Allure.


2013/11/18

Tükrözni a karizmát



A sztori a legfontosabb, vallja Rick Owens múzsája MICHELE LAMY. Extravagáns és inspiráló, par excellance EGYÉNISÉG. A pikk dáma. Imádom.

  Sámánasszony a párizsi flaszterről, az ördög vendéglátós kollaboránsa, Rick Owens múzsája. Hogy az utóbbin kívül Michelle Lamy milyen foglalkozáskörről adhat ténylegesen számlát, nem tudom. De hatását megadóztatnám, az biztos. Szívdobbanásonként egy palack chiantira jó biznisznek tűnik, töltenék én persze belőle neki is, de nem olyan biztos az, hogy elfogadná. Gyógyteázik és imádja. Józanabb személyiség, mint külsejéből következtetnék, állítólag még a gyakornokoknak is köszön és megköszöni, ha elkészítik elixírét. Gondolom azért valami  gazdag ízű fűszereset, marokkói mezőkről, az Etna tövéből, arab telivérek tajtékjából. 
  Hírhedt és misztikus: Párizsban több pletyka is kering róla. Egyesek szerint Algériában született, mások szerint egy menekülttáborban a csillagos ég alatt. Cigány, boszorkány, szervkereskedő – beszélik még ugyancsak, az igazság azonban kedvességéhez hasonlóan kiábrándítóan hat. Párizsi, jó családból. Ettől függetlenül persze nem nyugszik: a korlátokat és rigolyákat, mint diókat töri fel, puszta kézzel marokban. Nem szereti a szabálykövető vak hülyéket. Ő maga sem illik kockába. Papírforma szerint eredeti. Személyiség, csupa nagybetűvel; démon, aki fittyet hány a közvéleményre. Rusztikus és vagány, szent és elkárhozott, konyakos szarvasbőrben, a legfinomabb Rick Owens kasmírokban, füstös grafitokban.
   Aztán persze ott vannak a testét borító ékszerek. A súlyos csont, fa és arany karperecek. Durván megmunkáltak, feltűnő, törzsi darabok. A nyakláncok. Fogak, biléták, dögcédulák. „Úgy kezelem az ékszereimet, mint egy törzsben élő afrikai nő. Minden vagyonodat magadon hordod és mindenhová magaddal viszed” mondja. A mód, ahogy a bőrét érintik, a hangjuk, ahogy megcsörrennek, mind fontosak számára. Bennük él, nem vitás. A legnagyobb tragédia szerinte, ha egy ékszer múzeumba kerül. Élet és nem vitrin kell nekik. „Tükrözniük kell a személyiséget” teszi hozzá sajátjai kapcsán, s abszolút igaza van. Vallja: sztorit kell mesélni a tárgyakkal, de fontos, hogy ne üresen, hanem érzelmekkel. Tetoválásaival is hasonló a helyzet, de ha sajátjait másokon látja, megrökönyödik. Körmei helyett egész ujjperceket fest hennával. Csak csinálja, és csinálja, és csinálja. Ízig-vérig eredeti. Bomlok érte. Micsoda bige.          










A FRANCIA VOGUE-BAN MEGJELENT 2010 NOVEMBERI FOTÓSOROZATÁNAK 
KIEGÉSZÍTŐ KÉPEI RICK OWENS BÚTORAIVAL, FOTÓ: STEVEN KLEIN.















1 megjegyzés: