Sikkről, stílusról - spiritusszal. Bio, Kontakt, Jegyzet, Fenomén, Objet de l'Obsession, C'est l'Allure.


2013/01/09

Egyszerűen bonyolult




"Az egyszerűség a végső kifinomultság" Leonardo da Vinci



     Rövid leszek és velős. Mióta a Népszabadságnak írogatok (hébe-hóba) különben is ezek a fő ismérveim. Legalábbis szeretném, azonban az elmúlt hét hónap bonyodalmas küzdelmeit, szakításait és vívódásait (mind a hármat következetesen önmagammal) nem éri meg háromnál több mondatban tárgyalni.
     Gyakorlatilag elegem lett. Leginkább abból a mérhetetlen nyomásból, mely az első kritika megszületését követően a nyakamba ugrott, hiszen a grund egyedüli gengsztereként túl sokan szerették volna rajtam keresztül igazukat érvényre juttatni. Agóniám alól persze ideig-óráig felmentést adott a júliusban ölembe hullott új állásom, de az Elle új divatszerkesztőjeként azonban már nem csak hogy erőm, de időm sem volt az egyszemélyes igazságszolgáltatást folytatni. Hatványozódó alkotói nyűgjeim mellett ráadásul írói álnevem is sátort bontott és önálló személyiségként keringőzött tovább a budapesti éjszakában. Reggelente aztán nem győztem szembesülni a szoárék alatt elnyert új titulusaimmal, melyek közül a „megmondó faszagyerek” viszonylag még egy kalóriaszegény változatnak számít. Mikor azonban a Velencei-tó partján tavaly nyáron egy kettévágott sikló fejére követ ejtettem elszámoltam önmagammal és döntöttem. Én ettől a perctől fogva sem megmondó, sem faszagyerek nem akarok tovább lenni.
 
     Amit szeretnék, az ellenben roppant egyszerű. Mikor újévi fogadalmaim egyikét beváltva jegyzetfüzetet és tollat ragadtam, hogy összeírjam mindazokat az ismérveket, melyek alapján a blogomat újjá szeretném formázni, kizárólag egy szót vetettem a papírra. Inspirálni. Magamat elsősorban, hogy fokozatosan forráspontra hevülve odáig jussak, hogy mások is erőt meríthessenek önmagam kereséséből. Meg nem alkudva, de valahogy kiegyensúlyozva írni mindarról, ami feltölt vagy elcsendesít, kifelé vagy magam felé fordít. A blog mottója sem véletlenül szól stílusról és sikkről – dőlt betűvel a spiritusz sem találomra keveredett melléjük. Arról azonban, hogy ez a frázis mit is jelent nekem, az elkövetkezőkben fogom szépen lassan lerántani a leplet. Lehetne ennél egyszerűbb valami?





1 megjegyzés:

agnes szucs írta...

Én örülök!

És nagyon jól esik, hogy követni kezdted a blogomat, köszönöm. :)

á