A Stílusvadállat itthon is felütötte a fejét

Ha Igor Deseatnikov stylistasszisztensének, Nagy Marcinak és Zsólyomi Norbert fotósnak a munkáját egy magazinban látnám viszont – és a felbontásnak köszönhetően kevésbé gumiszerű lenne a szerecsen csoki csoda, Nathalie bőre, biztos, hogy megvenném a magazint – és sok magyar lappal ellentétben nem laptop asztalnak használnám, hanem a Vogue gyűjtemény között landolna.

„A koncepciónk az volt, hogy készítünk valamit, ami abszolút nem "magyar", ami eltér a hazai divatmagazinokban látottaktól, értsd ezt mind stylingra, mind modellre, mindenre, kivéve a ruhák egy részére” mondta el a fotósorozat alwaysdandychic stylistja, Marci – aki haját a tengerészgyalogosok minimál menetelésének üteméhez igazította/igazítatta a napokban.

Ennyire erőteljes, tömeggyilkosságot megközelítő divatanyag a szocializmus szépséginkvizíciójából lábadozó Magyarországon még sosem született – legalábbis én nem láttam. A szembetűnő pózok, a mély és telt árnyalatok: a barnák, a szürkék és a rozsda átható jelenléte mind a képen, mind a modellben, a magyar tervezők ruháiban, valamint a stábban egy nyugtatózott Stílusvadállat jelenlétét támasztják alá.

Bár a Stílusvadállat még csak kábultan hemperegve ébredezik a 60 éves altatásból, a Fővárosi Állatkertben folyton rejtőzködő perzsa leopárdjához hasonlóan érezzük a gyilkos jelenlétét, és fél szemünket mindig a kifutóra szegezzük, hogy le ne maradjunk felbukkanásáról.  

Én a fényképezőgépemet előkészítettem, 

Az'Allürista

The talented Miss Mullingan

Akárcsak John Galliano hatalmas virágszirmokból és briliáns levelekből megálmodott Haute Couture bemutatója a Párizsi Divathéten, úgy borult virágba mind a mozi, mind a színház területén Carey Mulligan karrierje.

A mai mozivilág legbájosabb színésznőpalántája 25 évesen, rengeteg kortársával ellentétben nem folyik a csapból, elmés szerepeket kap és ad át a nézőnek, valamint megmaradt annak az elragadó brit hölgynek, akinek a világ az An Educationben megismerhette.

Carey-vel a párizsi houte couture bemutatók után Grace Coddington és Peter Lindbergh készített egy a személyiségéhez mesésen passzoló elragadó sorozatot Provance-ban - így a stáb megkönnyebbülésére a több millió forintos ruhák egy éjszaka alatt megérkeztek a fotózás reggelére egy kamionban.

A sorozat klasszikus és felemelően egyszerű - köszönhetően Carey hétköznapi bájának és nem szokványos bűvöletének, a természetes francia, vadvirágos vidéknek, valamint a párjukat ritkító ruhagrandiózusok összefonódásának.

A Teljes riportot az alábbi linken elolvashatja, a 2950 Forintot spórolni kívánó fashionista: http://www.vogue.com/magazine/article/the-talented-miss-mulligan/ 

Salut,

Az'Allürista

Egy párizsi lány a Nagy Almában

Carine Roitfeld, a francia Vogue főszerkesztője idegen felségterületen is mindig sikkes, mókás és dressed-to-kill.

Érdemes megfigyelni és adaptálni a szakadozott camouflage pullóvert a fekete ceruzaszoknyába húzva.

Még ma találkozunk,

Az'Allürista

(Aki jelenleg egyszerre tanulja át

Petőfit, a Bibliát és Babitsot -

és ez még csak a magyar)

Makrancos hölgy, amerikai módra

Általában kevés bravúros kampány születik, azonban még a kiemelkedően hatásvadász darabok közül is kiemelkedik a Guess ősz/téli sorozata, melyeben Evandro Soldati (Lady Gaga fegyveres nesztelen-meztelen testőre) és Heide Lindgren az ötvenes évek kadét-világába kalauzol.

Igaz a trendek szempontjából a tengerészgyalogos jelenség pusztán egy halványan pislákoló 20 W-os Tungsram égőt kapott, a kampányban Elizabeth Taylor hollywoodi dicső nőiességével és a sóvárgó tekintetekkel hőtől sistergő reflektorokká duzzadnak.

A Guess ruhái, a Louis Vuittonnal ellentétben az amerikai dívák csábját jelenítik meg, korabeli parfümökkel, a veszedelmes femininitást hangsúlyozó vonalakkal, ladylike kiegészítőkkel.

A régi hollywoodi filmek szerelmeseként bőszen ajánlom, a fotósorozatot valószínűleg inspiráló, Elizabeth főszereplésében megtekinthető Butterfield 8.0-t, melyben a „Mr Ligget, put your ass it away. You don’t have enough?” mára már klasszikuss mondattá vált.

Az filmtörténet talán legelső makrancon hölgye, Blair Waldorfja, az 50-es évekből.  

Szép Napot!

Az'Allürista

REVIEW SS'11 Proenza Schouler

    

   

 

Jack McCollough és Lazaro Hernandez bravúrosan pimasz formában értelmezte újra az amerikai klasszika és a grunge fogalmát mindenféle közép-európai klisé nélkül.  

A decens Chanel kosztümök új merész szabást kaptak és maró lúgba mártva hirdetik az amerikai sikket, egy pofátlanul lezser, azonban felnőtt formában. A figyelemért ordító, mind térd alá érő ladylike ruhák a mocskos, csatorna áztatta színektől, a palack zöldön át egészen a savas neonokig terjed, (pink, lazac, barack és levendula), s a legújabb japán batikolási eljárásoknak köszönhetően polgárpukkasztóan hordhatóak.

A Proenza Scouler brooklyni, bevállalós bajos-csajok modorát szemtelenül ötvözve az Upper East Side elvárásaival olyan ruhákat alkotott melyek hordása pehelykönnyű feladat, s a figyelmet azonnal magukra terelik, bárhol, bármilyen eseményen.

Üdv,

Az'Allürista

(Ps. Szegedi Katának PS1 táskája van.)

Válasz Zsikla Csabának – vagy valami hasonló

Válasz Zsikla Csaba, a Shopping.hu-n megjelent cikkére

Egy valódi stílusos ember mindenhol biztonságban érzi magát, hiszen stílusának alapja a rugalmasság és a merészsége: ez garantálja, hogy bárhol, bármikor, bármilyen szituációban felül tud kerekedni ízléstelen, kisstílű embertársain.

Intelligenciája nem pusztán a ruházatának összeállításában merül ki, hanem a kellő időben összpontosított helyzetfelismerésben és alkalmazkodásban – a sznob, nagyvilági, művészi és hétköznapi ember személyiségeinek kellő idejű bevetésében.

A városi ember sok mindenről megfeledkezett hamis biztonságérzetének, kiszolgáltatottságának, elkényelmesedett életének következtében. Elfelejtette a Szép megtalálásának módját és annak felismerését, még akkor is, ha az egy hajléktalan kabátjába van belehímezve, vagy oroszlán ábrázattal tekint le ránk, egy nagypolgári kúria homlokzatáról.

A vidék valódi harcost nevel az arra érdemesből, és a paradicsomi állapotba ringatja találkozásukkor – legyen szó egy sétáról a parkban, vagy egy hétvégéről a hegyekben.

Egy minimál ember sosem lesz abszolút stílusos, mint ahogyan a minimál, lélektelen kávézók sem. A stílus a lelken, a személyiségen, az önkifejezésen: azon a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan erőn és szépségen alapul mely átjárja Picasso kubista műveit is. Igaz szavú és nem hazug, szertelen és nem fekete-fehér steril keretek közé szorított.

A puding próbája az evés, a stílusé a spontán hazárdírozás. Legyen szó kukacos, arceltorzítóan savanyú alma rágcsálásáról egy fa alatt, vagy lecsófőzésről a Duna parton – aki valóban stílusos, az minden körülmény között az képes maradni. 

(Még akkor is, amikor az illetőnek elrabolják a tárcáját a távolsági, Pestre tartó buszon, és úgy kell a város villamoshálózatán, személyazonosság nélkül keresztülkommandóznia.)

Üdv,

Az'Allürista

REVIEW SS'11 Jason Wu, BCBG Max Azria

 

 

 

JASON WU

Az Upper East Side Blair Waldorfjai 2011 nyarán Párizs klasszikáját idéző turbánokkal, tökéletesen szabott selyemnadrágokkal, drapéria-szerű szoknyákkal, valamint virágos és masnis muszlinblúzokkal rohamozzák meg a francia Cote d’Azurt. Az idén kiteljesedett márkával (táska, cipő, napszemüveg) jelentkező Jason Wu ruhái tökéletes példája az amerikai divatnak, a glamournak és a mondvacsinált, lopott sikknek. Michelle Obama, vigyázni az átlátszó blúzokkal!

 

 

 

BCBG MAX AZRIA

Az őszi szezonban megkezdett „kemény de nőies” vonal a 2011-es tavasz/nyári szezonban is folytatódik. A modern angyalok techno anyagokban, ésszerű „futurista de mégis jelenkori” formában jelentkeznek.

A mának szóló, túlzásba esett realista minimál remekművek a letisztult gondolkodású nőnek szólnak, tiszta színekkel itt-ott sokkoló fuxiákkal és a kihagyhatatlan feketével.  

Szép Napot!

Az'Allürista