Nagyon örülök, hogy írtál – kérdésedre válaszolva, röviden: köszönöm, sose voltam jobban. De, már voltam, azonban most a cél, hogy tájékoztassalak: mire figyelj, ha az egyenlítő közeli trópusokra utazol.
Először is. Nem említetted, hogy az arab országokba, egy esőerdő közelébe vagy pedig egyéb mesés törzsi üdülőhelyre utazol jövő héten, így mivel ezek kerültek szóba mindenképpen Missonit tudom neked ajánlani.
Az új, tavasznyári kollekció hihetetlenül változatos, mind színekben, mind mintákban és meg van jól kombinálhatóságának lehetősége is. Mindenképp be kell szerezned egy térd alá érő szoknyát, hosszú ujjú blúzzal és kardigánokat. Tudod, a nappalok hiába forróak, éjjel nagyon hideg van.
Kombináld őket farmerrel – inggel, nadrággal, akármivel – a bohém stílusodnak megfelelően.
Sőt, ha visszatérsz, véleményem szerint még a nagyvárosban is hordhatod őket, különösen a 40 fokos melegben, amikor mindenki a szökőkutakban pancsol.
Jó utazást, és elvárom, hogy küldj képeslapot!
Üdv,
Jó barátod,
Az’Allürista
Ui.: A missoni nem éppen a szezon must-have-jeit vonultatta fel, de biztos vagyok, hogy nagyon, de nagyon jól fogod magad érezni bennük. Azonban ősztől: TRIBAL HIT. (+Rodarte, Lanvin)
Ja, és én egyébként mindig úgy vagyok vele, ha valami furcsa bemutatót látok, ami elsőre nem tetszik, és kijelentem magamban - nagyon halkan -, hogy nem igazán jön be, utána egy idő múlva ez elmúlik és elkezdek rajongani érte. Pl. Louis Vuitton idei bemutatója. Ja, és ne aggódj! Locsolom a virágaidat!
Na ne viccelj. Azt hitted, hogy Katalinhoz csak úgy be lehet lépni? Hát akkor közlöm: nem. Hogy ez alatt mit értek: a csengőt megnyomhatod, a lépcsőn fölszaladhatsz, beléphetsz és végigmasírozhatsz, de Katához kell egy „emelkedett lelki állapot”, tehát:
Kedves olvasó. Érzed a péksütemények illatát a Fehér hajó utcában? Nem? Sebaj, én sem, de képzeld oda. Látod magad előtt a jólöltözött embereket, ahogyan ki-be mennek a Chloét, Balenciagát és YSL-t rejtő Mennyország ajtaján? Igen? Szuper, akkor most ezt felejtsd el.
Szegedi Kata műhelye nem az a hely, ahol ruhák vannak. Sokkal inkább úgy kell rá tekintened, mint egy kiállító teremre, ahol minden egyes műalkotás komolytalanul öntudatos jelentéssel bír – a legutolsó The Room magazin példányától a legfrissebb kézzel kreált Benus Dani cipőig.
Amikor belépsz, Kedves Olvasó (mától legyen neved Olga), előre figyelmeztetlek: ne ijedj meg. A bejáratot, Katát és a tavalyi kollekciók mesterdarabjait Szőke Gábor zseniszobrász Miklós „szelíd”, Dante névre hallgató „ölebjei” őrzik. A durva külső ne késztessen ítélkezésre, mert ahogyan a realista regények hőseit is érzékeny lélek tölti ki, úgy Dante1 és Dante2 is a legtündéribb jószág a világon.
Az előszoba vállfáin építészeti remekművek: hihetetlen mérnöki pontossággal és pengeéllel mért kreativitással átitatott ruhák a legpiszkosabb, urbánus színekben. Feketék, szürkék… néhol tarkák.
Továbbhaladva a ruhásfogasok mentén Szegedi kisasszonyt akaszthatod le az állványról, akinek szerénysége nehogy megingasson gyönyörűségébe vetett hitedről! Humora elképesztő – könny fog csorogni, zsebkendő kötelező.
Körülöttünk mindenütt az új kollekció ruhái, bár megfogyatkozva: hál’ Istennek a stylistok (és Mihalik Enikő) nagyon kedvelik Kata kreációit.
„Daniel's road”. Ezzel a mondattal indulunk.
Illetve Benus Dani egyik korai ruhatervével, amelyet jelen esetben Kata továbbgondolt, és ebből az egyetlen egy tervből – történetesen Kedves Olga (már, ha nem haragszol a személyeskedésért) egy mellényről van szó - született meg az egész kollekció.
Keményre festett selyemvékony textilcsíkok sztrádákat alkotva kanyarognak angyalszárny mellényt formálva az ingatag manöken testén. Majd tovább haladnak és lesz belőlük lyukacsos cicanadrág, szoknya és zakó, amelyet a két vállfával arrébb lógó, sportos trikókkal vihetünk tökélyre.
Az összes modellt a cut-out jellemzi.
Habár Szegedi textilművésznő „alapjáraton” monokróm színekkel foglalkozik, a tavasz nyári kollekció készítésekor – valószínűleg egy posztmodern tündér hatására – már pár élénk színekhez is hozzányúlt, például a türkizhez és a sárgához. Személyes kedvencem egy sárga ruha, melynek anyagát Kata az Ecseri piacon találta, és képtelen volt elfojtani ruhatervezői énjét, így ollót, cérnát és tűt ragadott.
Amikor azt kérdeztem, szerinte a fiatal generáció, hogyan tudná ruháit adoptálni a ruhatárába, a legtermészetesebben alkotta meg a forró nyár stílusos és grundge viseletét: architecturális trikó, egyszerű cicanadrággal, saruval vagy balerinacipővel és irány a Trafó, a Zöld Pardon vagy az A38.
Mindent egybevéve, Kedves Olga, egy borotvaéles smaragdkőről van szó, amely fegyverként funkcionál mind a hétköznapok szürkeségében, mind a legmenőbb partikon. Extravagancia magas fokon, egyediség ezerszer fölötte. Ha unod a Zarát, és valami kell a medencés bulira, irány Kata.
Ja, Péterfy Bori koncertre, ezentúl, csakis az ő ruhájába mehetsz.
Tudni kell, hogy amikor egy nagy divatmárka – mondjuk az Armani vagy a D&G – egy üzletbe költözik, annak a kialakításáig az ablakokat és ajtókat bevonják semleges papírokkal, és maximum egy kicsike táblán hirdetik, hogy itt a Roberto Cavalli fog megnyílni, április végén.
Így aztán, aki a múlt héten, az Andrássy úton, a luxusmobiltelefonokat áruló Vertu és a Művész Kávéház között sétálgatott, és tett egy fürkésző pillantást a boltok felé, megakadhatott a szeme, egy a fenti módon elmaszkírozott üzleten. A felirat még véletlenül sem volt diszkrét: STÍLUSIKON ÉRKEZIK.
Ez és a kiküldött 100 hófehér meghívó után, amely ízléstelen módon tartalmazta a 100 meghívott ember nevét, akik egytől egyig a magyar divatipar legnagyobb formálói – kezdve az Elle divatszerkesztőitől, A The Roomig – az emberek jogosan és igen kreatívan találgattak, hogy ugyan ki érkezik egy ilyen apró boltba?
Prada? Fehér meghívó… lehetetlen.
Fendi? Ekkorába?
Ferrari? Ott több piros lenne…
Dior? Ő nem piros…
Akkor? Mindenképp valami stílusikon! Valami igazi ikon!
Nos. Most tessék megkapaszkodni. Osvárt Andrea gyönyörszínésznő és Tombor Zoltán zsenifotográfus (sokszor dolgozik a magyar és az olasz Marie Claire-nek) elhozott Olaszországból egy üveg sört. Még nem is egy közel 300 évnyi történelemmel rendelkező Guinnesst, hanem egy Dreher színvonalú Peroni nevű valamit, ami állítólag borzasztóan stílusos és 550 Forint körüli ára ellenére luxuscikk szerűség.
A bolt tulajdonképpen nem bolt, hanem egy kirakat, amit a tulajdonostól bérelnek április végéig. Bemenni nem lehet, megvenni a sört nem lehet – reménykedni, hogy a Tescoba megérkezik, és az akciós újságban benne lesz – a leértékelt tablettás, gazdaságos bor szomszédságában… lehet.
Voltaképpen az elgondolás, hogy készítünk egy kirakatot, ami a vágyakozás tárgya lehet, de oda bejutni nem lehet, nagyon, de nagyon eredeti, azonban új nincs a nap alatt.
A Prada csinált hasonlót 2005-ben, amikor két skandináv szobrász-építésszel elkészítettek egy műalkotást, egy Prada butikot (ami voltaképp egy szobor) a préri kellős közepén, Texasban, Marfa város közelében.
Azonban itt a gerillamarketing és a túl-, túl-, túlhajhászása a dolognak, aztán a végén a hatalmas csalódás tönkretette az élményt, és átverés szagot kezdett árasztani. Az egész olyan, mint a sok idióta reklám a tévében, amitől egyenesen rosszul vagyok/vagyunk, de mégis beszélünk róla.
Hatalmas sajtót sikerült pukkasztania, de az emberek kárára. És bármekkora is a piapiac, ez helytelen.
DE! Legalább, egy jót beszélgethettek A Százak. Sáros fehér padlószőnyegen.
Felhívnám az összes párt figyelmét - még így gyorsan, a választások előtt!
Aki Mihalik Enikővel adja el kamuszagú projektjét, annak a négyzete felett billen meg a tollam hegye!
(persze... csak egy szavazatot ajánlhatok fel - a többieknél marad a babgulyás vagy 1500 forint.
Fú. Az már egy fél Vogue Paris. - Na az áprilisi számért, képes lennék eladni a szavazatom.)
Jó Holnapot!
(Holnap megyek boncolásra - jupííí. Alig várom, hogy lássam a szervek szervezett gyönyörűségét)
Őszig kaptuk meg a végső ultimátumot: kiélhetjük a legvadabb maszkulin vágyainkat a szűzies, női vásznakon. Szeptemberig van időnk még egyre extrémebb dolgok felé evezni, elveszteni a fejünket, vérért kiáltani, majd egy lendületes huszárvágással - melynek eszköze egy Brigitte Bardot imitátor lesz Louis Vuittonban – lecsapjuk a füstös hangulat geometrikus fejét.
Azonban, a történelmi pillanatig még leborulunk a 2010 Femme Fatalja előtt, beszívjuk füstös auráját, élvezzük választékos, fennkölt retorikáját – s engedünk lebilincselő és földöntúli erőt sugárzó karizmájának, melynek legfőbb éke a gyémánt.
Rubik bárónő. Ahogyan Emmanuelle Alt, a Vogue Paris divatigazgatója képzeli, Hedi Slimane kivitelezésével.
(Szavakkal le nem írható, mennyire odáig vagyok ezekért a képekért. Iszonyatosan inspiráló.)
Ne mások öltözködési elvárásaihoz alkalmazkodj – teremtsd meg a sajátjaidat. Számomra, ami érdekes: egy öltöny nadrágjának és zakójának külön hordása.
Úgy gondolom, hogy ízléstelen, ha az emberek logókkal tarkított ruhákat vásárolnak, vagy ha arról siránkoznak, mennyit költenek a ruhatárukra. A luxusnak inkább intimnek kellene lennie.
Ékszerek hordása nagyon nehéz a férfiaknak, azonban táskák és cipők hordásában kicsit extrémebbek lehetnek. Hordj sportcipőt öltönnyel, és a look teljesen megváltozik.
Azt hiszem, a ruhák sokkal elegánsabbak, ha van bennük valami hanyagság. Viselj szofisztikált dolgokat, de ne túl luxussugárzót.
A Friday-wear (pénteki öltözet) nagyon jellemző Amerikában. Adott egy irodai egyenruha, és mihelyst jön a hétvége teljesen az ellenkezőjévé válik. Szerintem sokkal jobb, ha megpróbáljuk a kettőt egy kicsit vegyíteni: az irodait hétvégiessé, a hétvégit formálisabbá.
Amikor fiatalabb voltam sok pólót hordtam, azonban most már sokkal, sokkal több ingem van. Véleményem szerint nagyon király, ha az embernek több kitűnő inge van, kitűnő anyagokból.
Fontos, hogy amikor rétegeled a ruháidat azok világos színűek legyenek. Nagyon aranyos, ha egy helyett három dzsekit viselsz, de ne három zakót. Úgy értem, legyen egy ing, erre egy dzseki, és még egy dzseki - világos árnyalatban. Van valami fényűző ebben.
Rengeteg férfi bizonytalanná válik, amikor öltözködésre kerül a sor. Reggel efféléket kérdezgetnek maguktól: Mit vegyek föl? Ez-e a megfelelő darab? Illik-e ez a többihez? És amikor rálelnek valami jóra, hozzátapadnak - és szerintem ez gyalázatos. Azt hiszem, a férfiaknak sokkal több erőfeszítést kellene befektetni az öltözködésbe. Sokkal inkább úgy kellene rá tekinteniük, mint mókára, mint sem kötelező és szükségszerű dologra.
Van valami modern a mostani divatban – egy ing és egy nyakkendő –, de egy sokkal enyhébb változatban. Mi olyan nyakkendőket készítünk, amelyek hol csak egy darab anyagból, hol ugyanabból az anyagból készülnek, mint maga az ing. Ez egy teljesen új nyakkendőkultusz kezdete.
Nem igazán szeretem a pénztárcákat. Jobban szeretem a pénzemet a zsebemben cipelni, vagy egy táskában, amibe mindent bele tudok pakolni. Minél egyszerűen.
Scott Schulman: A Lanvin nő és a Lanvin férfi inkább férj és feleség, vagy nővér és öcs?
Lucas O.: Azt hiszem inkább nővér és öcs – mondja nevetve.
Scott S.: Igazán? Van valami közös a gondolkodásukban?
Lucas O.: Igen, azonban az alkalmazása teljesen különböző. Férfidivatban, túl sok a kötöttség és igazából arról szól, hogy megtaláld az egyensúlyt. Kezdheted absztrakt módon és lehetsz nagyon kísérletező egy ötlettel, végül azonban, amikor a ruhák prototípusai megérkeznek, és felpróbálom őket, hogy lássam hihetőek-e vagy sem, azaz igazi feladat és végső bírálás.
Ha azt mondom, kolbász, melyik város jut eszetekbe? (Oké… Gyula most nem versenyzik.) BÉKÉSCSABA!!! És ha azt mondom, Békéscsaba KI jut eszetekbe? (Na, legyen, segítek, hölgy az illető és imádja a francia Vogue – igen ezen a ponton Varga Pista bácsi kiesett a körből) Hát ENIKŐŐŐ!!!
Bár Farrah Fawcett, a legendás szőke ciklon Charlie angyalai közül, meghalt tavaly nyáron – ikonikus hajviselete újraéled a 70-es évek inspirálta hajtrendek jóvoltából.
Jelen esetben, a márciusi olasz Vogue lapjain, amelyben egy „A Tight Shape” cím alatt futó divatanyagban nemzeti ikonunk és bujaművésznőnk, Mihalik Enikő működik közre.
Bár pár oldalon jelen van az amerikai Missy Ryder is, akit – azt hiszem, jelen helyzetben megengedhetünk némi hazafias elfogultságot, de elég, ha valakinek szeme van – egy kézsuhintásnyi erőfeszítéssel szorít háttérbe.
Enikő a Gucci ruháiban pózol, fordul, komolyodik és… pőrén mutatkozik, ismét és imádjuk. Fejedelmi többes le – ÉN imádom
