ISMERETLEN EREDETŰ FOTÓ AZ AMERIKAI VOGUE-BÓL,
A LETÖLTÉSEK MAPPÁMBÓL - TALÁN "ELŐRE!" CÍMMEL.
Impozáns életművemnek aligha lesz említésre méltó momentuma a mai este, mikor az elkövetkezendő hetekre kerestem témákat, hosszabbakat és leginkább rövidebbeket, mert hát azt olvassa az ember, nem a végeláthatatlan szemezgetéseket. Nincs is igazából ezzel probléma, azonban azzal már annál inkább, hogy az igen széles skálán és annál változékonyabb minőségben publikáló magyar „divatblogok” között csemegézve arra jöttem rá, hogy még nem hogy az elmúlt egy évnyi követést sem köszöntem meg, de még az elmúlt évemet sem zártam le. (Shame on me, vessetek rám követ.) Legalábbis a tiszteletreméltó publikum előtt, akinek azért valljuk be vajmi szüksége lehet arra, hogy én itt éveket summázzak és zárogassak szabadidőmben, csak azért mert Dávid Máté divatblogger, junior fashion „critic” és ráér.
Szóval már ha ezen a kési órán, legalábbis nekem késein, mert hajnali egy óra ötvenöt perc van, így összemelegedtünk és ráadásul rá is érek egy kicsit, szeretnék köszönetet mondani a kitartó olvasásért, és visszamenőlegesen (ez a visszamenőlegesség nagy divat most, mondhatni az Orbán-kormány kis feketéje) szeretnék elnézést kérni azért, ha esetlegesen gondolkodó, értelmes lényként tekintettem volna bármelyik olvasómra, és feltételeztem volna, hogy esztétikai éhsége nem merül ki (jobb esetben) a világmárkák, rosszabban a H&M kampányképeinek nézegetésében.
Elnézést kell kérnem azért is, ha túl sokat írnék és a gondolataim (amik azért valljuk be őszintén, talán nem annyira slamposak és közönségesek, ha megfelel alkalmanként a Marie Claire-nek, az Elle-nek, vagy újabban az InStyle-nak), szóval a gondolataim megismerésére kényszerítenék minden kedves és véletlenül ide tévedő olvasót. Förtelmes bűn ám az önkifejezés, máglyán a helyem, vessetek rá, most már én rimánkodom érte - azt hiszem jobb is, különösen, hogy akkor többé nem kell a divatvilágnak tituált kertvégi szemétdombon kapirgálni, s azért versenyezni, hogy ki is ott a kiskakas. Nem. Önként félreállok, ha zavarnék.
Tehát köszönöm mindazok figyelmét, akiket megosztottam, megzaboláztam és tévútra csábítottam - a magyar divat minden egyes szegmensének van jövője, szakadjon el a lovacskás szoknya két lépés után, vagy sem -, sajnálom, hogy nem voltam jó magyar divatblogger és igyekeztem senkit sem hülyének nézni, vagy legalább akként kezelni. Mert hát ahogyan én látom (bár én egy az életről, legfőképp a business-ről mit sem tudó tarisznyás szabad bölcsész vagyok) itt ahhoz, hogy valaki sikeres bloggernek mondhassa magát, minimum tengeri hörcsögöknek kell híreket közölni, tetszikeltetni, nemtetszikeltetni, meg hasonlók.
További örömteli hírekkel azonban, azt hiszem, továbbra sem szolgálhatok: bárhogyan is szeretnék egy marék molylepkének bejegyzéseket írni, én képtelen vagyok.
Nem hiszem, hogy 2012-ben egyszer is feltenném a kérdést, hogy „Nektek, hogy tetszik?”, de még magamnak sem, ugyanis továbbra sem gondolom azt, hogy nekem a tetszés-nemtetszés alapján kellene véleményt alkotnom nagyobb lélegzetvételű, és a személyes ajánlatokon, benyomásokon alapuló cikkek kivételével. Miérteket viszont már annál többször fogok feltenni, akárcsak teljes hosszúságú divatbemutatókat, mert a divat nem a kampányképekből és a fotósorozatokból ered, de még nem is feltétlenül a kifutóról – tehát még az alá is benéznék, s ha magyar divatbloggerként meg is buktam, garantálom, hogy bölcsészként nem fogok, s ha bárki is univerzumokba kíván betekinteni, véleményt olvasni és feltárni a stílus szegmensei mögött húzódó teóriákat, ígérem azon fogok dolgozni, hogy ennek eleget tehessek. Lehet 6000 karakterben bejegyzésenként, de 2012 legalább a gondolatok áramlásában ne jelentsen korlátokat.
Így kívánnék Boldog Új Esztendőt, minden kedves és kitartó Olvasónak, és hangsúlyoznám, ha már az új évén nem is, de január 9. hajnalán, hogy "amikor egyszerűen jó, amikor nem erőltetett, akkor ellenállhatatlan".
Salut,
Dávid Máté
- Az'Allürista
ne idegesíts, messze ez a legintelligensebb és tartalmasabb magyar 'divatblog', sajnálom, ha úgy érzed, nincs célközönség. (vagy tényleg nincs?)
VálaszTörlésDe van célközönség! Legalábbis én itt vagyok és mindig várom az újabb bejegyzéseket. Felőlem írhatsz 10000 karaktereket is, én el fogom olvasni, mert nagyon szeretem ahogy, és amit írsz.
VálaszTörlésigen, nem kell a rinya! :D
VálaszTörlésde most komolyan. örülök, hogy idetaláltam és még inkább annak, hogy... hogy is tudnám ezt szépen megfogalmazni... szóval, hogy nem az a fő profilja a blogodnak, hogy orálisan kényeztesd a gyártókat. a szépszínes képek, a celebfikázás és a lájkoltatás lehet, hogy több olvasót vonz, de azokból az oldalakból van elég. mit elég, tonnányi. engem pedig nagyon bánt, hogy a fejemben sikerült negatívvá alakítaniuk a "divatblogger" kifejezést.
a te szakmai blogodtól eltekintve (ami fogalmazásban már a színvonalasabb kategória - bár őszintén szólva vannak hiányosságok, de ezt már csak a szerkesztőg**i énem mondatja -, és ahol legalább tanultam már egy-két hasznos dolgot) sajnos egyetlen magyar "divatblogot" sem találtam még, ami nem lenne ciki (magában, de még inkább a külföldiekhez képest). és ez minden nap fáj. nem mintha nem olvasnék elég külföldit, csak jó lenne, ha nem kéne mars - vagy vénusz? ;) - lakónak éreznem magam, ha színvonalat, igényességet, stílust, és nem mellesleg önálló tartalmat keresek a "divatblogger" kifejezés mögött.
[viszont hála annak, hogy mindig jól felhúzom magam, és annak, hogy a munkahelyemen nem igazán tudok a rovatok között mozogni, azt hiszem lassan elkezdem összeszedni magam és nekiállok valami normálisnak, hogy ne csak a szám járjon. szerencsére sok jó példát látok magam előtt, nem tudom, hogy ezt mások miért nem tudják követni. az nem lenne ciki, ha színvonalat és blogolási módot másolnának.] nagyon elkalandoztam.
a lényeg, hogy vannak itt, akiket érdekel az "allűrista" véleménye, csak a politikai mellett a divatkultúra sem fejlődött ki, így hát szűk a réteg, akiket meg tudsz érinteni. sajnos.
További jó munkát.
VálaszTörlésRemélem, folytatod a magyar sorozatot, én nagyon kíváncsi vagyok rá.
üdv,
szűcs á