rendező: Vágvölgyi B. András, forgatókönyvíró: Vágvölgyi B. András , operatőr: Lukács Dávid , díszlettervező: Banovich Tamás ,producer: Csáky Attila, látványtervező: Banovich Tamás
szereplő(k): Nagy Zsolt (Kreuzer Béla), Sárosdi Lilla (Iskiné) , Kokics Péter , Szabó Zola , Gáspár Tibor , Egyed Attila , Fullajtár Andrea , Jordán Adél , Csányi Sándor , Mike Kelly
A Kolorádó Kid kamaszosan dacol az íratlan dogmákkal, mely szerint a történelmi filmek kötelezően unalmasak, s az újmagyar darabok túlontúl trendiek és felszínesek. A Vágvölgyi B.András rendezte Kolorádó Kid erőssége a kortárs társadalmi vonások és a történelmi alapok bravúros ötvözetén alapul – így egy párját ritkítóan intelligens, valamint modern filmet kapunk, kellő mondanivalóval, és „alvadás (aludás, alvás) gátló” összetevőkkel.
Kádár noir – rólunk, magyarokról.
(Az interjút Az'Allürista készítette Vágvölgyi B. Andrással)
Sofia Coppola pár éve friss és lendületes filmet készített megannyi kortárs „trendi” elemmel, zenével, cukorka színekkel és bűbájjal – a 18. században élt Marie Antoinette köré.
A bemutatókból számomra hasonló bravúros elegyítésre derült fény.
Hogyan lett egy többnyire 56-os témájú film ennyire fiatalos, lendületes?
Ez volt az alkotói szándék. Volt hosszabb verzió is, de néhány jelenettől elbúcsúztunk a vágóasztalon, hogy megmaradjon a lendület. Fiataloknak szóló filmet akartunk csinálni, mert nem voltunk hajlandóak aláírni azt a tételt, hogy a közelmúltban játszódó történeteknek szükségképpen unalmasnak kell lennie a fiatalok számára.
Hogyan sikerült ugyanekkor, megőrizni az 50-es évek végére jellemző stílust? Honnan szerezték be a kellékeket?
A noir-zsáner segített ebben. Ugyanakkor abban reménykedtünk, hogy a negyvenes-ötvenes évek Nyugaton jól ismert noir-műfajisága magyar témában benső feszültséget fog hordozni, hiszen a keleti blokkban nem létezhetett film noir a saját korában. Banovich Tamást, a magyar diszlettervezők doyenjét nem véletlenül díjazták a 41. Magyar Filmszemlén! Jancsó állandó alkotótársa volt a Szegényllegények óta, a korszak tárgyi világának hatalmas ismerője, megoldotta a kellékek beszerzését.
A tankot és egyéb járműveket kik bocsátották rendelkezésre?
Magángyüjtők oldtimer autói voltak a Buick, a Jaguár, a ZIM, a Tátra. A hatástalanított T-55-ös magánkézben van, ki lehet bérelni filmforgatásra, vagy családi eseményekre.
Liptai Lívia, az Elle főszerkesztője egyik szerkesztői levelében rávilágított arra a kérdéskörre, hogy a magyarok többsége – főleg akik aktív kulturális életet élnek – még mindig a múltból merítenek, a szocializmus retrochic hagyatékában élnek.
A rendező úr szerint, mennyire lehetséges ez?
Nyilván vannak retrochic-kes magyarok, meg nem retrochic-kes magyarok is. Szerintem komplikáltabb ez a kérdés annál, ahogyan Liptai Lívia gondolja. Most nem az idősebb generáció azon részére gondolok, akik belegyógyultak a Szeszélyes évszakok és az Önök kérték világába - ott nyilvánvaló a retrohagyaték. De a Csinibaba vagy a Made in Hungária sikerét sem lehet CSAK az ő számlájukra írni. A Kolorádó Kidet persze nem ezekhez a filmekhez szeretném hasonlítani, utóbbiban azért jóval erősebb a drámai vonulat, de valamilyen nosztalgikus hangulat persze ebben is van.
A film sikere alapulhat ezen a nosztalgikus összhangulaton?
Ha sikeres lesz ez a film, akkor én nem bánom, hogy ez részben a nosztalgia számlájára írható. Ugyanakkor ez a film sokminden, de nem "Kádár-nosztalgikus", sőt a kádárizmus, és annak máig ható tömeglélektani hatásai szándék szerint elítéltetnek benne.
Az olyan komikus szóösszerántások, mint a Vadkelet vagy a Kádár noir gyártásának által számomra egy pozitív és megnyugtató üzenetet közvetít a múltról – melyet nem kell a kőkemény diktatúra és az emberi jogok eltiprásaként értelmeznünk.
Nézhetjük kissé ironikus szemmel is, és megtalálhatjuk a mi múltunkban is a nyugati és művészi vonásokat.
Mennyire ért ezzel egyet Ön?
Ezek persze marketing-fogások, az vesse ránk az első követ, akik nem "eladni" akarják a filmüket. Mi tényleg el szeretnénk adni ezt a filmet, mert sokunk meggyőződése szerint egy filmet a moziközönség teremt meg valójában, alkotás és befogadás interakciójából, kölcsönhatásából teremtődik meg a dolog maga. Nyugati és művészi vonások a kommunizmus Közép-Európájában is volt, magának a földrajzi kifejezésnek az egyik reaktiválója (Konrád György mellett) Milan Kundera cseh író volt a nyolcvanas években, aki azt mondta, hogy a szovjet befolyás alá került Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország "Közép-Európa" részei, ami az "elrabolt Nyugat", ami totális orosz szellemi befolyástól súlytott Kelet-Európával való distancírozás. A film nem a diktatúrát, az emberi jogok lábbal tiprását akarja felpolírozni, sőt! És akkor még enyhén szóltam! Az abban a korban élt emberek élnivágyásáról, vágyairól, elvágyódásairól kívántunk szólni.
A film előzeteseiben rengeteg korszó megvitatása történik. Milyen célból alkalmazta ezek szerepeltetését a filmben?
A korfestés céljából alkalmaztam. Minden kort meghatároz a nyelve, ez a nyelv az azóta Atlantiszként elsüllyedt magyar ipari társadalom nyelve egy szeletének a rekonstrukciója.
Manapság Magyarországon, véleménye szerint, mennyire jellemző az „ízes beszéd” felvállalása?
Ha jól értem a kérdést, akkor az arra irányul: ma mennyire akarnak az emberek "különlegesen", vagy csak rájuk jellemzően beszélni. Ahogy a divatban, öltözködésben itt is igyekszenek az emberek különlegesek vagy átlagosak lenni.
Üdv,
Az'Allürista
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése