L'HEURE BLEUE - SZÉPérzékrészegítés a Vogue Paris-val

Ez is egy OLYAN PILLANAT.
Egy olyan pillanat, amikor nem számít, hogy ma 4 oldal hosszú esszét írtam magyaron két órán keresztül Ady háborúellenes költészetéből – a tegnapi sínylődéssel együtt kb. 10 oldalt összesen. Nem számít, hogy teljesen hulla vagyok minden divatot érintő kérdésben, és az sem számít, hogy ma a hirtelen 27 fokban aszalt szilvaként jöttem haza, és tapadt a karom a busz műbőr huzatához.

Nem. Mert itt van a mi csodálatos francia Vogue-unk, amelyben a horvát születésű, itáliai neveltetésű, Párizsban dolgozó Anastasia Barbieri egy újabb fotóművészeti csodát alkotott, mely a 2010-es nyár IT-színét, a kéket prezentálja.

A színskála koránt sem elcsépelt: egészen a lilától a vizes türkizig terjed. A ruhák drapériaszerű esése, lágy, érzéki vonalai erős, már-már Elissa Santsi-szerű kontrasztban állnak a búvárok merev gumiruhájával valamint a Vogue Paris-tól megszokott és vágyott vad high fashion pózokkal.
A környezet részegítő különlegessége és vadsága, a sorozaton használt matt, telítő szűrő, és a profi szakmai háttér teszik igazán felejthetetlenné Anastasia és a francia Vogue június/júliusi ruhaválasztásait.
Különleges, IZGALMAS!!!, és mégis érthető. Ez kellene itthon is. Nem pedig összecsapni a dolgokat és lefelejteni a címlapon szereplő ruha nevét.
(Tessék megnézni milyen gyönyörűek a fény-árnyék hatások!!! A tónusok! A zaj a képen, a szűrő használata! Egyáltalán nem gagyi, gumiszerű, sterilhatású kép amit itthon szinte mindenki nyomat. Foj. Van ÉLET a képen!!!)

Üdv

Az'Allürista