309 szó a the Roomról

A the Room közel sem divatlap, a szokványos értelemben.

A the Room egy olyan művészeti magazin, amely a divatot a legridegebb, legcsörgőbb kortárs alufóliakötegbe csomagolja, mezítelen testek érzéki árnyékában.

A the Room nem divatot diktál vagy alkot. Nem közvetít hetente változó trendeket, amelyekkel később Dunát lehetne rekeszteni: saját magunk stílusának fölfedezésére buzdít, inspiráló, provokatív és polgárpukkasztó képekkel, melyeken a high fashion ruhadarabok már olyannyira groteszk kölcsönhatásokban állnak a proli környezettel, hogy szétrobbantja a társadalom által megfogalmazott normák selymes pasztell keretét.

(imádom linda turbános és kendős képeit.)

Tóth Alival már volt szerencsém találkozni, és egy interjút készíteni vele, a divat nemiségének változásáról a társadalomismeret projektdolgozatomhoz. Mondanom se kell, lenyűgöző ember, gigászi tudással a háttérben.

Asbóth utcai lakásirodájuk maga A Szerkesztőség, rengeteg Vogue-al, lookbookkal, és dobozokba tuszkolt, túlcsorduló kreatív gondolatokkal.

Pontosan egy hete volt a 11. szám megjelenése egy hatalmas fashion party-val a Merlinben, ahol Magyarország összes fashionistája és insidere ott volt: beszélgetve, italozgatva és nevetgélve. (Igen, én is.)

A 11. szám maga a provokáció elvont netovábbja, melyben a kenyér, fél üveg mézzel finom, a haj csak rózsaszín árnyalatban az igazi és melyben a lámpabúra párhuzamos dimenziók közötti féregjárat kapu.

És most jön a két kedvencem.

Az egyik egy hihetetlenül érzelmileg telített, füstös-barnás fotósorozat, melynek lapjain a gyönyör harmatként csapódik le. A csönd megfestése közben egyetlen halk, motoszkáló nesz hallatszik csupán: a lélek vívódása. Lenyűgöző az áttetsző Damir Doma ballonkabát, a pamutleggings és a Kris Van Assche szandál.

Ezzel ellentétben egy hihetetlenül karcos, provokáló fotósorozat áll, Lindával – egy meghökkentő, pragmatikus világból érkezett múzsával. A the Room betonnimfája fénysebességet meghazudtoló gyorsasággal ropogtatja meg csontjainkat.

Végezetül, meg kell említenem a magazin blogját, mely linkként megtalálható, baloldalon, fent.

Egy magazin blogja sosem fogja felvenni a harcot, egy egyén blogjával, kivéve, ha az olyan képeket és információkat közöl, amelyeket egy mezei blogger sosem lesz képes elsőként publikálni. Nem biciklikről kell írni, azt máshol is megkapjuk: backstage képeket szeretnénk: ömlesztve a népre!