Sikkről, stílusról - spiritusszal. Bio, Kontakt, Jegyzet, Fenomén, Objet de l'Obsession, C'est l'Allure.


2010/05/07

Elegenacia- és Sikknagymesternő & Divat- és Rosszindulattündér


Csajbók Mariann Kiss Imola



A Nők lapja beletalált. Készített egy olyan cikket, melyben 5 ember szólal meg a stílusával kapcsolatban, melyből én egyedül csak kettőt emelnék ki. Csajbók Mariann stílustanácsadót, aki a Louis Vuitton hazai sajtófőnöke, és Kiss Imola divatblogger, újságíró, aki jelenleg a The Room magazinnál dolgozik. Lehet máshol is, de szerintem ez a mérvadó.
Mellesleg a cikkre ma reggel a rajztanárom hívta fel a figyelmemet... Ciki, hogy milyen tájékozatlan vagyok. :D


Egy luxusmárka képviseletében: Csajbók Mariann stílustanácsadó
„Nem a márka fontos, hanem a minőség"

Mutasd a gardróbod!- Mindig a divattal foglalkoztam, és a stílusom alapvetően soha nem változott. Amikor stylistként forgatásokon és fotózásokon is dolgoztam, oda persze kényelmes ruhákban mentem, amelyekben lehet akár a földön kúszni-mászni. Amióta egy luxusmárka hazai kommunikációs képviselője vagyok, ezek a ruháim átkerültek a hétvégi ruhatáramba, mert nem tudom őket hétköznap felvenni. A legalapvetőbb változás pedig, hogy magas sarkút hordok, amióta nem kell hat ölnyi ruhával a kezemben szaladgálni.

Persze van különbség a diákkori öltözködésem és a mai között, hiszen követem a divatot, az pedig folyamatosan változik. Szívesen keverem a márkás dolgokat a kevésbé márkásakkal. Azért szeretem a jó márkákat, mert fontos számomra a kényelem: ne szúrjon, ne szorítson, szellős és egész nap komfortos legyen. Egy idő után már nem akarja az ember egyetlen napját sem elrontani a lábfájással, amit egy rossz minőségű cipő okoz.

A stílustanácsadás nem olcsó mulatság, de rengeteg pénzt meg lehet spórolni, ha valaki nem veszi meg többé azokat a darabokat, amelyeket később soha nem fog hordani. Az a dolgom, hogy megtanítsam az ügyfelet arra, amit én tudok. Az első lépés, hogy megszerettetem saját magával, és felhívom a figyelmét az előnyös adottságaira. Csak ezután következhetnek azok az apró szabályok, hogy milyen trükkökkel lehet eltüntetni egy csapott vállat, vagy milyen fazont kell hordania, ha kicsi a melle.

Ez a szakma nagyon közel áll a pszichológiához. Komoly erőfeszítésbe kerül a felszínen maradni és nem menni mélyre, mert azonnal érezhető, hogy valaki mit, miért csinál rosszul. Aki nagyon sötétre festeti a haját, az többnyire gyengének érzi magát az eredeti világos hajszínével. Aki nagyon sok ékszert hord egyszerre, bizonytalan, és nem hiszi el, hogy egy is bőven elég. Aki biztos magában és tisztában van az értékeivel, az tudja, hogy a kevesebb több.
Mariann tanácsa: Egy céget képviselni nem feltétlenül csak a legutolsó divattal és a legnagyobb márkákkal lehet. Keverd a márkás dolgokat a kevésbé márkásakkal!


Divatdiktátor a netről: Kiss Imola divatújságíró, divatblogger (betonpanda.blog.hu)
„Az életszemléletem határozza meg az öltözködésemet"

Mutasd a gardróbod!- Mostanában egyre egyszerűbben öltözködöm. Figyelek rá, hogy minél kevesebb „flanc" legyen az öltözködésemben, a meghökkentő, figyelemfelkeltő, esetleg durván trendi összhatás helyett a finom részletek érdekelnek. A divattal játszani lehet, és ez sokkal fontosabb, mint az, hogy véresen komolyan vegyük a szabályokat vagy a trendeket. Közhelyes, de igaz: az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a ruhánkban. Nekem nincs jellegzetes ruhatáram, mindig azt veszem fel reggel, amihez kedvem van: van, amikor virágos ruhát választok, jól kitalált kiegészítőkkel, máskor meg belebújok egy sportcipőbe, és felkapok egy pulóvert... Persze az igaz, hogy hiába vagyok késésben, ha nem vagyok elégedett az aznapi öltözetemmel, akkor akár háromszor is átöltözöm. Addig nem lépek ki az utcára, amíg azt nem érzem, hogy teljesen összhangban van rajtam minden, és a ruháim kifejezik a hangulatomat.

A kedvenc felsőmet Szegedi Kata tervezte, az benne az érdekes, hogy hajtogatott az anyaga. Olyan, mintha úgy origamizták volna. A másik nagy kedvencem egy Je suis Belle nyári ruha, olyan kockás, mintha abroszból lenne. Furcsa ezt mondani, de azt hiszem, az, ahogy öltözködöm, semmilyen hatással sincs az életemre. Inkább fordítva működik a dolog, az életszemléletem határozza meg az öltözködésemet: sok minden érdekel - emiatt sokféleképpen öltözöm. Lehet, hogy sokan azt gondolják, egy divatújságírónak mindig trendinek kell lennie, de ez nem igaz. Azt például tudom, hogy az első munkamegbeszélésemre nagyon összeválogattam a ruhámat és a kiegészítőket, de nem emlékszem, mi volt rajtam.

Imola tanácsa: Ne valamilyennek akarjunk felöltözni, hanem vállaljuk be a ruhatárunk hiányosságait! Ha minden stimmel, de nincs olyan cipőnk, amelyik tökéletesen illeszkedne a szetthez, ne aggódjunk: egy kevésbé „egységes" cipő sokkal izgalmasabbá, egyedibbé teszi az összhatást.

(forrás: Nők lapja Café)

Jó Holnapot!
Az'Allürista

Nincsenek megjegyzések: